EUR: 323,56 Ft
CHF: 286,84 Ft
2018. december 15., szombat
Valér

Belföld

Tudja mi az a pünkösdi ladikázás? Most erre is fény derül!

Sokan lelkendeznek, hogy ismét egy hosszú hétvége elé nézünk, de nem mindenki tudja, hogy mit is ünneplünk pünkösdkor. A Lokál nemcsak ebben szeretne segíteni, hanem abban is, hogy milyen különös népszokások kapcsolódnak ehhez az ünnephez.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.


Szentendre, 2015. május 24.
Népviseletbe öltözött nők tésztát nyújtanak a macedón vendégközösség portáján a Pünkösdi Örökség Fesztiválon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015. május 24-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Ennek az ünnepnek több eleme egyébként a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető egészen a római floráliákra. Ezek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok  istennőjét köszöntötték.

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.


A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez hatalmas megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát.

 Ha pünkösd, akkor a többségnek talán még mindig a Pünkösdi király fogalma ugrik be elsőre. Eredete egy középkor óta ismert szokás. Ennek lényege, hogy különféle ügyességi versenyeken ( tuskócipelés, karikába dobás ) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt. A kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
A Pünkösdi királynéjárás eredetileg arról szólt, hogy 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Miközben énekeltek megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. A végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Nyíregyháza, 2013. május 20.
A pünkösdi királynéjáráshoz kapcsolódó népi játékokat elevenítenek fel a Nyírség és a Margaréta táncegyüttesesek 2013. május 20-án, Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban.
MTI Fotó: Balázs Attila

Érdekes, hogy sok pünkösdi népszokás helyi közösségekhez kapcsolódik. Ilyen például a Pünkösdi templomdíszítés Mendén.

A templomdíszítés szokása egyházi keretek között zajló tavaszköszöntő szokás. A három napos ünnepi időszakhoz kapcsolódó hagyomány elsősorban a helyi, szlovák eredetű evangélikus közösség tagjait érinti, de a mendei katolikusok és a környező települések evangélikusai is gyakori résztvevői az eseménynek.

A templomi májusfaállítás szokásában a gyülekezet tagjai nemek és korcsoportok szerinti munkamegosztásban vesznek részt. A férfiak a fák kivágását, szállítását, elhelyezését végzik, míg az asszonyok és gyermekek dolga a fákra kerülő textilek elkészítése, és a fák kendőkkel történő díszítése.

A szalagokkal, hímzett és horgolt kendőkkel feldíszített nyolc nyárfa kitölti a templom két padsora közötti belső teret. A gyülekezet tagjai a májfák alatt ülve hallgatják végig az istentisztelet. Az evangélikus gyülekezet tagjai egész éven át aktív közösségként működnek, azonban kiemelkedő szerepe van a hagyomány fenntartásának a csoportidentitás folyamatos megerősítésében. Ennek része az ünnep előtti készülődés, a munka megszervezése, a feladatok kiosztása, az új résztvevők helyének, feladatának megjelölése, és a díszítés utáni közös étkezés.

– Ezt a nagyon szép hagyományt a szentendrei skanzenben is meg tudják tekinteni a látogatók pünkösdkor -mondta a Lokálnak Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség igazgatója.

Az Igazgatóságnak, melynek székhelye a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az a feladata, hogy az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményének itthoni szakmai feladatait megvalósítása és koordinálja. Az Igazgatóság olyan operatív szakmai szervezetként működik, amely összehangolja a szellemi kulturális örökséghez és annak hatékony megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységeket és programokat.

Pünkösdkor az idén 50 éves Skanzen portáin közel 30 szellemi kulturális örökséget őrző közösség mutatkozik be szórakoztató programokkal, bemutatókkal, zenével, tánccal. Mindkét nap( vasárnap és hétfőn is), 9-18 óra között tartanak programokat. Lesz solymászati bemutató, mohácsi busó tánc, sőt maszkfaragás és egyebek mellett kovácsbemutató is.

Évszázados hagyománya van ezen az ünnepen a szeremlei pünkösdi ladikázásnak is, mely magyarlakta területen egyedülálló népszokás. Mindig pünkösdhétfő délutánján díszítették fel a legények ladikjaikat zöldággal, majd a Sugovica partján (Duna szélén) ünneplőben sétálgató lányokat hívták csónakázni.

– Ez egy nagyon kedves népszokás, melynek lényege, hogy a fiúk elvitték a lányokat csónakázni. Ez afféle szerelmi ajándék volt – mondta a Lokálnak dr. Csonka-Takács Eszter. Az udvarló az  eladósorban lévő leányt arra is megkérte, hogy hozza magával az alkalomra díszesen kifaragott kisméretű evezőjét. A ladikázó lányok ha elfogadták a meghívást, virágokkal, színes szalagokkal díszítették fel a csónakot. Az igazgató elmondása szerint ennek a hagyománynak manapság is van fesztiválja.

A Bajához közeli településen, Szeremlén 2001 óta minden évben felelevenítik a több száz éves párválasztó hagyományt, amely az 1920-as években élte virágkorát, majd kiment a divatból. Ilyenkor a helyi családokból is sokan viseletet öltenek.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek