EUR: 322,76 Ft
CHF: 285,76 Ft
2018. december 13., csütörtök
Luca, Otília

Belföld

Úgy tanultuk, a magyarok a barátaink

A nagyobb magyar városok lakói szinte naponta vásárolnak valamit egy albán pékségben. De mit tudunk valójában az albánokról? Avni Hafuzi, Albánia tiszteletbeli konzulja segít bővíteni ismereteinket.

– Elnézést, meg tudná mondani, merre találom a Szkander bég teret? – Ezt a kérdést Avni Hafuzi szokta rendszeresen feltenni járókelőknek, ha Egerben jár, és a leggyakrabban a „nem tudom” rá válasz. Avni Hafuzi nagyon jól tudja, hogy létezik egy ilyen tér, hiszen Albánia tiszteletbeli konzuljaként igen sok köze van a közterület névadásához, a célja pedig az, hogy tudatosítsa az egriekben és turistákban: Albánia legnagyobb nemzeti hőse a magyarok számára is fontos, hiszen közterületet neveztek el róla.


Szkander bég és Hunyadi

Nekünk, magyaroknak a nándorfehérvári diadal mellett csak egy halvány emlék a történelemkönyvből, hogy Albánia XV. századi fejedelmének, Szkander bégnek, akinek minden nyugat-európai támogatás nélkül 25 éven át sikerült feltartóztatnia a Nyugat-Balkánon benyomuló Oszmán Birodalmat, Hunyadi János volt az egyetlen szövetségese. Az albánoknak nem az. Kruja városában (ez volt a fejedelem erődvárosa) utcát neveztek el Hunyadiról, Tiranában pedig emléktáblát állítottak neki. Itt az ideje, hogy megtudjuk: az albánok baráti népként tekintenek ránk.


Avni Hafuzi számára a magyar zászló ugyanolyan fontos, mint az albán
(Fotó: Keresztesi Balázs)

– Mi úgy tanultuk az iskolában, hogy a magyarok a barátaink – mondta a Lokál Extrának a tiszteletbeli konzul, aki egyébként nem is az anyaországból, hanem a szerb–koszovói–macedón határ szerb oldalán található Preshevóból származik. Hozzátette: – Ez egyébként egyaránt így van Albániában, Koszovóban és Preshevóban is. Ez a magyarázata annak, hogy az albánok szívesebben települnek át és alapítanak vállalkozást Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

Muszlim? Keresztény?

Az országban élő albánok száma egyébként – a konzul adatai szerint – jóval alacsonyabb, mint azt gondolnánk:

– Én 2500-3000 emberről tudok – mondta. – Az albánok családszerető és összetartó emberek, például az áttelepüléskor is segítik egymást, nem jellemző rájuk, hogy zárt közösségekben élnének. Tudunk vegyes házasságokról is.

Hunyadi Jánosról elnevezett közterület Kruja városában

Erre éppen Avni Hafuzi esete ez első számú bizonyíték, hiszen mohamedán gyökerű ember létére református magyar feleséggel élnek boldog házasságban és nevelik öt gyermeküket. Az albánok vallási türelme egyébként meglepő, a Magyar Kurír katolikus hírportál egy 2014-es cikke egyenesen példaértékűnek nevezte. Úgy gondolnánk, Albánia muszlim ország, pedig nem az, a mohamedánok a hárommilliós lakosság 20 százalékát adják, újabb 20 százalék az ortodox keresztény, 15 százalék katolikus és 1 százalék protestáns.

– Koszovóban többen vannak a muszlimok, de ott sem mindenki az. Albán nyelvterületen soha nem volt szokás egymást vallási alapon megítélni, megférünk egymás mellett – közölte a konzul.

Segítenek a pékek

Természetesen egy ilyen találkozáskor elkerülhetetlen, hogy beszéljünk az albán pékségekről, amelyek innovatív kínálatukkal, mindig frissen sütött áruikkal és kedvező áraikkal gyorsan átalakították a hazai pékpiac szerkezetét.

2010-ben a vörösiszap-katasztrófa helyszínén a mentésben részt vevőknek szállítottak friss pékárut ingyen egy tapolcai albán pékségből

– A pékmesterség ötszáz éves múltra tekint vissza az albán kultúrában – magyarázta Avni Hafuzi. – A Magyarországra érkezők egyszerűen egy kedvezőbb vállalkozói környezetet keresnek. Szinte kizárólag Koszovóból jönnek. Pénzzé teszik az ottani vállalkozásukat, és családi-baráti segítséggel vágnak bele itt. Ez komoly döntés, hiszen – gondoljunk bele – csak a kemencék sokmilliós értéket képviselnek. A siker szerintem abban rejlik, hogy az albán pékek ráéreztek a kor igényeire.

2008-ban, a dunai árvíz idején is ingyen szállítottak a gátakon dolgozóknak

Mindemellett nem feledkeznek meg arról, hogy hálájukat olykor kifejezzék a befogadó országnak. Avni Hafuzi, aki kapcsolatrendszerével, illetve – sikeres vállalkozóként – gyakran magánvagyonából támogat civil szervezeteket, sportegyesületeket, településeket (például a vállalkozásának helyet adó Soroksárt), tehetséges fiatalokat, így emlékezett vissza két nagyobb eseményre.

– Amikor 2008 októberében a Duna elöntötte a Margitszigetet, én is elkezdtem gondolkodni, mivel tudnánk segíteni. Felhívtam Egressy Pál barátomat, akinek a soroksári önkormányzat közbiztonsági és bűnmegelőzési referenseként van kapcsolata a katasztrófavédelemhez, engedélyt kértünk, majd a fővárosi albán pékségek felajánlásaiból friss pékárut vittünk a tűzoltóknak. Ezt megismételtük két évvel később Egressy Pállal, akkor a vörösiszap-katasztrófa elhárításán dolgozóknak szállítottunk a tapolcai pék, Lutfi Kabashi segítségével. Számunkra természetes, hogy közösségi felajánlást is tegyünk, ha tehetünk. És úgy gondoljuk, ki kell fejeznünk a köszönetünket annak az országnak, amely befogadott bennünket.

Kapcsolódó Cikkek