EUR: 308,03 Ft
CHF: 266,08 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Egyéb

103 éve tört ki az első világháború

103 évvel ezelőtt ezen a napon robbant ki az első világháború (a második világháború előtt csak Világháborúnak, vagy a Nagy Háborúak nevezték az eseménysorozatot), amikor az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának.

Az 1914 és 1918 között tartó harcok során 15 millió ember vesztette életét, a háború az akkori gyarmati- és érdekeltségi rendszer újrafelosztásával végződött.

A hadüzenet, vagyis a világháború ürügyéül  a szarajevói merénylet volt (1914. június 28-án Gavrilo Princip nacionalista szerb diák lelőtte Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét, és hitvesét, Chotek Zsófiát).

A hadban álló felek a központi (Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Oszmán birodalom és Bulgária) és az antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Japán, Olaszország, Románia, USA, Szerbia) voltak. De később számos már állam, 1917-től például az Egyesült Államok is belépett a háborúba. A háború az antant győzelmével ért véget.

A fejlődő hadiiparnak köszönhetően a csatákban géppuskákat, kézigránátokat, aknavetőket vagy éppen gyorstüzelő ágyúkat is bevetettek a felek, de ez volt az a háború, ahol először használtak repülőgépet, tankokat vagy éppen harci gázt.

A háborúnak köszönhetően Oroszországban kitört a proletár forradalom, ami megdöntötte a cári hatalmat, és 1918-ra szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia is, sőt a németek területszerzési álmai is szertefoszlottak. A győztes hatalmak békediktátuma új társadalmi rendet, valamint politikai, gazdasági alapokat teremtettek. A békeszerződés olyannyira igazságtalan volt, hogy jórészt ez vezetett 1939-ben a második, még pusztítóbb világháború kitöréséhez.

Az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt Gróf Apponyi Albert vezette. A korábbi miniszter az alábbi beszédet intézte a hallgatósághoz január 16-án.

“A történelmi Magyarország töltötte be azt a feladatot, hogy oly államot tartva fenn, amelyben egyensúly és biztonság uralkodott, megvédte Európát a keletről fenyegető közvetlen veszedelmek elől. Ezt a hivatását tíz századon át töltötte be és erre egyedül organikus egysége képesítette. Idézem a nagy francia geografusnak, Reclus Elisének szavait, amelyek szerint ez az ország oly tökéletes földrajzi egység, amely Európában egyedül áll. Folyóik és völgyeik rendszere, amelyek a határokról kiindulva a középpont felé törekszenek, oly egységet alkotnak, amely csak egységes hatalom által kormányozható. Részeinek gazdasági függése szintén a legteljesebb, miután a közép hatalmas gazdasági üzemet alkot, a szélek tartalmazzák pedig mind azt az anyagot, amire a gazdasági fejlődés szempontjából szükség van.

A történelmi Magyarország tehát Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik. Területén sehol sem húzhatók természetes határok és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységét. Önök visszautasíthatják a történelem szavait mint elvet egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyen az ezeréven át hangoztatott, figyelembe kell venniök. Nem véletlen, hanem a természet szavai beszélnek itt. Magyarország az organikus egység minden feltételével rendelkezik, egyet kivéve, és ez a faji egység. De azok az államok, amelyeket a békeszerződés értelmében Magyarország romjain építenének fel, szintén nem rendelkeznének a faji egységgel. Az anyanyelv egysége hiányzott egyedül Magyarországon az egység feltételei közül, és hozzá teszem, hogy az alakítandó új államok az egység egyetlen alapelvével sem fognak bírni. Az alakítandó új államok átvágnák a földrajz természetes határait, megakadályoznák a hasznos belső vándorlást, amely a munkást a legkedvezőbb munkaalkalmak felé irányítja; megszakítanák a tradíció fonalait, amelyek a századokon át együttélőket közös mentalitásban egyesítették, akik ugyanazon eseményeket, ugyanazt a dicsőséget, fejlődést és ugyanazokat a szenvedéseket élték át.”

Kapcsolódó Cikkek