EUR: 307,70 Ft
CHF: 265,60 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Belföld

Bakondi: Az Európai Bíróság főtanácsnoka politikai döntést hozott a kvótaperben

Az Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka nem jogi, hanem sokkal inkább politikai döntést hozott, amikor Magyarország és Szlovákia keresetének elutasítását javasolta a kvótaperben az EB-nek – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György szerint a főtanácsnok álláspontja nem jogi érvelés. Az sokkal inkább abba a politikai nyomásgyakorlásba illeszkedő álláspont, amely a brüsszeli központi akarat Soros-tervhez illeszkedő érvényesítését szolgálja – fogalmazott.

Vagyis a magyar bevándorlás-politikát támadó lépéssorozat egyik elemét láthatjuk, ám a magyar kormány sem politikai, sem jogi nyomásnak nem enged – hangsúlyozta.

Mint elmondta: a Soros-terv szerint évente mintegy egymillió embert kellene befogadni Európába, akiknek fejenként 4,5 millió forintnak megfelelő valutát kellene juttatni az életkezdéshez. Ugyancsak a terv része egy európai bevándorlási ügynökség létrehozása, amely arról döntene, hogy a migránsok megkapják-e a menekültstátuszt – hívta fel a figyelmet Bakondi György, kiemelve, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem támogatja ezt a tervet.

Magyarázatképpen hozzáfűzte: az Európai Bíróság ügymenete szerint először mindig egy főtanácsnok foglal állást egy adott ügyben, majd ezt követően dönt a testület.

A főtanácsnok által összeállított 120 oldalas anyag ebben az esetben igen furcsa, hiszen nem tételes jogi, hanem sokkal inkább politikai, az uniós tagállamok közötti szolidaritásra építő politikai érvrendszert tartalmaz – mondta Bakondi György.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A hősök emléke ma is fontos

    A hősök emléke ma is fontos

    A hősök emléke ma is fontos, a jóban és a küzdelemben is egyaránt osztozunk, hogy a megpróbáltatásokból végül megerősödve kerüljünk ki – emelte ki Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára Tallinnban, az 1956-os forradalom évfordulójára rendezett megemlékezésen a tárca vasárnapi közleménye szerint.

  • Fidesz: Szanyi megnyilvánulása megdöbbentő és botrányos

    Fidesz: Szanyi megnyilvánulása megdöbbentő és botrányos

    Megdöbbentőnek és botrányosnak tartja a Fidesz a szocialista Szanyi Tibor megnyilvánulását; az MSZP európai parlamenti képviselője ” ‘Ünnephez’ közeledvén” felvezetéssel a közösségi oldalán tett közzé egy fényképet, amely egy, a Köztársaság téri pártszékház ostromakor megkínzott és lábánál fellógatott embert ábrázol.

  • Trócsányi: Ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban

    Trócsányi: Ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban

    A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is – mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen vasárnap.