EUR: 323,73 Ft
CHF: 280,49 Ft
2018. június 21., csütörtök
Alajos, Leila

Belföld

Bakondi: Az Európai Bíróság főtanácsnoka politikai döntést hozott a kvótaperben

Az Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka nem jogi, hanem sokkal inkább politikai döntést hozott, amikor Magyarország és Szlovákia keresetének elutasítását javasolta a kvótaperben az EB-nek – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György szerint a főtanácsnok álláspontja nem jogi érvelés. Az sokkal inkább abba a politikai nyomásgyakorlásba illeszkedő álláspont, amely a brüsszeli központi akarat Soros-tervhez illeszkedő érvényesítését szolgálja – fogalmazott.


Vagyis a magyar bevándorlás-politikát támadó lépéssorozat egyik elemét láthatjuk, ám a magyar kormány sem politikai, sem jogi nyomásnak nem enged – hangsúlyozta.

Mint elmondta: a Soros-terv szerint évente mintegy egymillió embert kellene befogadni Európába, akiknek fejenként 4,5 millió forintnak megfelelő valutát kellene juttatni az életkezdéshez. Ugyancsak a terv része egy európai bevándorlási ügynökség létrehozása, amely arról döntene, hogy a migránsok megkapják-e a menekültstátuszt – hívta fel a figyelmet Bakondi György, kiemelve, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem támogatja ezt a tervet.


Magyarázatképpen hozzáfűzte: az Európai Bíróság ügymenete szerint először mindig egy főtanácsnok foglal állást egy adott ügyben, majd ezt követően dönt a testület.

A főtanácsnok által összeállított 120 oldalas anyag ebben az esetben igen furcsa, hiszen nem tételes jogi, hanem sokkal inkább politikai, az uniós tagállamok közötti szolidaritásra építő politikai érvrendszert tartalmaz – mondta Bakondi György.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • 145 millióba kerül egy migráns a németeknek

    145 millióba kerül egy migráns a németeknek

    Egyetlen menekült 450 ezer eurójába, vagyis mintegy 145 millió forintjába kerül Németországnak – számolták ki német gazdasági szakemberek, akik egyre inkább azt hangoztatják: a “wilkommenspolitik” nem hasznára válik, hanem egyre nagyobb kárt okoz a német gazdaságban.

  • Ennyien még sosem jöttek

    Ennyien még sosem jöttek

    „Az eddigi legjobb sörfesztivált zártuk” – értékelte a hétvégét Szutter Levente, a szervező Tatabánya Pont vezetője.

  • Kövér: Jó reggelt kívánok a nyugati politikusoknak

    Kövér: Jó reggelt kívánok a nyugati politikusoknak

    Nagy kedvence a Trónok harca sorozat. Olyan kispályás futballcsapatban játszik immár negyven éve, amely most két ponttal vezeti a bajnokságot. És huszonhat éve nem ült sem metrón, sem villamoson, de még BKV buszon sem.