EUR: 307,94 Ft
CHF: 267,07 Ft
2017. október 13., péntek
Kálmán, Ede

Külföld

Egy csodás időutazás – Róma az örök város

Egy semmihez sem hasonlítható időgépben találja magát az, aki ellátogat az olasz fővárosba. Az ókori Római Birodalom hajdani központja olyan monumentális és különleges építészeti remekművek tárházát kínálja az utazóknak, ami életre szóló élményt nyújt. A város lüktető, mediterrán hangulatáról nem is beszélve.

Rómát egyszer az életben látni kell! Így voltunk ezzel mi is, így a napokban Budapestről egy fapados géppel érkeztünk Rómába. A perzselő forróság a repülőtér termináljáról kilépve azonnal megcsapja az embert. Aki nem bírja a forróságot semmiképpen ne nyáron utazzon ide.

Amikor a kis minibusz vezetője beletaposott a gázpedálba, miközben énekelt, telefonált és írogatott is egy kicsit, már tudtuk, hogy jó helyen járunk. Később kiderült, hogy az olaszok a magyar ember számára kaotikusan, de a jelek szerint biztonságosan vezetnek. Kint tartózkodásunk alatt még egy koccanást sem láttunk. Dudálás bőven van, de anyázás és mutogatás nem jellemző. A gyalogosnak nem érdemes körültekintés nélkül a zebrán átkelnie, mert itt valahogy tudomást sem vesznek a felfestett csíkokról  az autósok és a mopedesek. Utóbbiból egyébként  rengeteg szlalomozik az utakon.

Rómában csak két metróvonal létesült, melyet azzal magyaráznak, hogy még mindig olyan régészeti csodák vannak a föld alatt, amely nem igazán engedi ezek megbolygatását, ugyanis ez óhatatlanul a sérülésüket is okozná. Igaz, egy harmadik vonal már készül a városban. Egy szó, mint száz, metróval és busszal viszonylag könnyen megközelíthető minden nevezetesség.

A város talán leglátogatottabb csodája a Colosseum. A világ legnagyobb amfiteátruma vonzza a szemeket. Az elmúlt időszak terrorcselekményeiből okulva azonban autóval nem lehet a mintegy kétezer éves építmény közelébe jutni. Terepszínű dzsipek állják el az utat, mellettük katonák, kezükben gépfegyverrel. A turisták bejutására is gondosan ügyelnek. Biztonsági kapun át visz az út, az apróbb csomagokat, hátizsákokat pedig egy szállítószalagra helyezve világítják át. Meglepő, hogy milyen sok a japán turista. Alig egy óra elteltével már bent is vagyunk.

A kép, ami elénk tárul, nehezen megfogalmazható. Nem szép, inkább meghökkentő, elgondolkodtató. Olyan érzésünk van, mintha egy gigantikus világba érkeztünk volna. Próbáljuk elképzelni miként is nézhetett ki annak idején ez az épület, ahol gladiátorok viaskodtak vadállatokkal. Aki teheti jöjjön vissza ide este is, ugyanis a kivilágított Colosseum képe egyszerűen gyönyörű.

Rómában kevesen tudnak rendesen angolul, de az itt élők szívesen segítenek ha eltévedtünk. Arra viszont számítsunk, hogy távolságot becsülni nem igazán tudnak. Mi többször is úgy jártunk, hogy az általuk mondott öt perces séta valójában 20 perc, vagy még több volt. Úgyhogy egy kényelmes túracipő elengedhetetlen Róma felfedezéséhez.

Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi az amit érdemes megnézni az örök városban, ám számunkra a Forum Romanum mindenképpen ide tartozik. A Capitolium és a Palatinus domb között található “csoda” egy teljes napot is megér. A hatalmas kőoszlopok, templomok láttán eláll az ember szava. Hajdanán ez volt az ókori Róma központja piacterekkel, templomokkal, bazilikákkal. Területén még jelenleg is folynak ásatások, volt szerencsénk ezt is látni.

Róma hangulata magával ragadja az embert. Könnyedség, vidámság, mediterrán életérzés és sajnos mérhetetlen kosz. Az utak mellett több helyen hatalmas konténeres kukák állnak, melyekből már kibuggyan a szemét. Ahogy a járdák sem mondhatóak tisztának. Az üzletekben az eladók kedvesek, ám arra számítsunk, hogy angolul nem igazán beszélnek. A pizzájuktól nem voltunk elájulva, ám a fagyijuk finom, akárcsak a kávé.

Rómában járva kötelező elbandukolni a Trevi-kúthoz amitől mi kicsit többet, vagy mást vártunk. Azért a pénz bedobás és a kívánság megtörtént. Ami fontos: eszébe ne jusson senkinek sem a szökőkút szélére ülni, ugyanis két rendőr azonnal éktelen sípolásba kezd, jelezve, hogy rosszat cselekedtünk. Mondanunk sem kell, amíg ott voltunk, folyton a sípjukat fújták.

A város egyik legkiválóbb állapotban megmaradt ókori építménye a Pantheon. A több mint kétezer éves épület dómja ma is a világ legnagyobb olyan betonkupolája, amiben nincsen vasalat. Amint körbe járjuk az ókori építészet csodáját, azon gondolkodunk miért is van az, hogy a Pantheon már csaknem az időszámítás kezdete óta áll, miközben manapság több épület még a száz évet sem bírja ki.

Ami még Rómában kihagyhatatlan a turisták számára, az a világ legkisebb független állama, a Vatikán. A Szent Péter téren állva csodálattal bámuljuk azt az erkélyt, amelyen állva a pápa minden húsvétkor és karácsonykor az urbi et orbi áldást osztja a világra.

A Szent Péter Bazilikába való bejutásért nem kell fizetni, azonban a sorunkat így is ki kell várni. Viszonylag gyorsan megy, fél óra után már bent is vagyunk. A legtöbben Michelangelo: Pieta szobra előtt állnak, ami Máriát ábrázolja, aki Jézust tartja a kezében a keresztre feszítés után. Sajnos a szobor közelébe nem lehet menni, ugyanis egy átlátszó műanyag fal védi a rongálóktól. 1972-ben ugyanis egy magyar származású ausztrál geológus kalapáccsal rontott a szoborra. Tóth László ellen pszichiátriai betegségére tekintettel nem emeltek vádat.

Róma az említetteken kívül még számos érdekességet tartogat, így aki még nem járt itt, feltétlenül látogasson el az örök városba. Megéri.

Kapcsolódó Cikkek