EUR: 310,13 Ft
CHF: 267,44 Ft
2017. szeptember 21., csütörtök
Máté, Mirella

Belföld

Egyre több a közérdekű adatkiadás iránti per

Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy folyamatosan emelkedik a közérdekű adatkiadás iránti perek száma, gyakorlatilag minden nap érkezik egy ilyen ügy.

A Fővárosi Törvényszéknek az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Madarasi Annát, a bíróság sajtószóvivőjét idézték, aki sajtótájékoztatón beszélt a témáról.

Elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumába 2013-ban 151 közérdekű adatkiadás iránti kereset érkezett. Három évvel később, 2016-ban már 237 ilyen per indult.

Az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, tehát a közérdekű adatok “természetes élettere” a nyilvánosság.

Az alaptörvény mellett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a területet.

Ha az adatkezelő szerv megtagadja az adat kiadását, a sérelmet szenvedett dönthet úgy, hogy először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulva kér jóvátételt, majd ennek eredménytelensége esetén keresi fel a bíróságot. De választhatja azonnal is a peres utat – jegyezte meg.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférést bárki igényelheti, a bíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az adatkérő miért szeretné megismerni az adatot – hangsúlyozta. A pert az igényt elutasító ellen kell indítani.

A bíróság az adatigénylés megtagadásának jogszerűségéről dönt.

Gyakorlati tapasztalat, hogy a pontatlan kérelem nem alkalmas

sikeres közérdekű adatigénylésre.

Egy 2015-ben bevezetett jogszabályváltozás alapján az adatigénylés teljesítéséért az adatkezelő költségtérítést állapíthat meg – jegyezte meg Madarasi Anna.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a válaszadásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani.

A szóvivő kitért arra is: a Fővárosi Törvényszék gyakorlatában közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által vagy bármilyen más forrásból juttatott pénzeszköz. Ennek a felhasználására vonatkozó adatok közérdekű adatok – szögezte le.

Az alperesek részéről szintén gyakori hivatkozás, hogy az igényelt adat kiadása üzleti titkot sért. Ebben az esetben az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő jogok összeütközéséről van szó, és a bíróság azt mérlegeli, hogy melyik jog védelme az indokoltabb.

Az adatigénylést közérthetően és az igénylő által kért formában kell teljesíteni – jegyezte meg Madarasi Anna.

A közlemény szerint Palotás Gergely Péter, a törvényszék csoportvezető-helyettes bírája kérdésre válaszolva elmondta, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek jellemzően gyorsan befejeződnek, és ebben a pertípusban a legmagasabb a felperesi pernyertesség aránya.

Kapcsolódó Cikkek