EUR: 309,10 Ft
CHF: 267,59 Ft
2017. október 12., csütörtök
Miksa

Egyéb Nagykanizsa

Évszázadok lelkisége

Mintegy ezer, a Dunántúl számos pontjáról érkezett zarándok előtt mutatott be engesztelő szentmisét Homokkomáromban Varga László kaposvári megyéspüspök, aki szentbeszédében az irgalmasságról is szólt.

A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom a Dunántúl egyik legjelentősebb engesztelőközpontja. A kegyhelyet dr. Szendy József veszprémi érsek 1988. április 13-án ajánlotta fel a Szűzanyának, s ettől kezdve viseli a Magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma titulust. Ám a település már jóval régebben, 1702-ben zarándokhellyé vált: az akkori fakápolna alapjainak ásásakor, egy hársfa gyökerei között találták meg a ma is látható Mária-képet, amely Dürer Körtés Madonnájának másolata. A helyiek valószínűleg a török dúlása elől menekítették a föld alá az üvegre festett kegyképet 1526 körül, amely sértetlenül átvészelte a muszlim dúlást, és majd 170 évig rejtve maradt.

A ma is álló templomot 1722-ben kezdték el építeni, az akkori kegyúr, gróf Batthyány Lajos támogatásával. Az ő kérésére három évtizeddel később XIV. Benedek pápa Szent Félix vértanú ereklyéjét adományozta a homokkomáromi templomnak, amely ma is látható a főoltáron, a kegykép alatt.

A zarándokok azt mondják, a homokkomáromi Szűzanya nagyon sok kérést meghallgatott már (Fotó: Gergely Szilárd)

De nem ez az egyetlen ereklye Homokkomáromban. A kegytemplomot 1938-ban újították fel, amely akkorra életveszélyes állapotba került. A munkálatokat Rozmán Alajos plébános vezette, a költségek nagy részét pedig Batthyány-Strattmann László fedezte, aki az azóta boldoggá avatott szent életű orvos fia. Idősebb Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án avatták boldoggá, s néhány hónappal később a homokkomáromi templom is kapott egykori kegyurának ereklyéjéből, amelyet a Nyolc Boldogság Közösség a róla elnevezett kápolnában őriz.

Az évszázadok során Homokkomárom mindig is kiemelt búcsújáróhely volt, 1988 tavasza óta pedig, a Szűzanya száz évvel ezelőtti, első fátimai jelenésére emlékezve – a településre minden hónap 13. napján zarándokok sokasága érkezik, hogy részt vegyen az engesztelő szentmisén. Így tesz a kiskanizsai Szent Ferenc Zarándokközösség is, amely ezúttal Szász Gyula atya lelki vezetésével kelt útra. A plébánossal murakeresztúri hívek is érkeztek, hogy csatlakozzanak a 10 kilométeres gyalogos imádságosmenethez. Az engesztelőnapon a hívek keresztutat végeztek, majd a szentmisét követően részt vettek a körmeneten, este pedig a Batthyány-Strattmann László-kápolnában a betegekért imádkoztak.

Áthelyezések

A magyar katolikus egyházban a megyéspüspökök mindig augusztus 1-jével rendelnek el személyi változásokat. Varga László Kanizsát és környékét érintő döntései alapján Arányi Zoltán, a nagykanizsai Felsőtemplomban betöltött kápláni beosztásából Újudvarra kerül plébániai kormányzónak, oldallagosan ellátva a homokkomáromi plébániát is, Molnár Attila plébános pedig Újudvarról Szulokra költözik, és ott szolgál tovább.

Kapcsolódó Cikkek

  • Cukiskodó néppártosodás erős cigányozással

    Cukiskodó néppártosodás erős cigányozással

    Amíg Vona Gábor minden idegszálával a néppártosodást erőlteti folyamatos cukiskodással és kutyasimogatással, addig a hátországban tombol a rasszizmus. Másképpen ezt nem lehet értelmezni, amikor sportolókat származásuk miatt Harkály Herkules vagy Rácz Vinetu Izidor néven emlegetnek, aláznak meg jobbikos ózdi városvezetők.

  • Elismerés a mérnököknek

    Elismerés a mérnököknek

    Schmidl Ferenc Építészeti Díjjal tüntette ki az önkormányzat Szigeti Gyula okleveles építészmérnököt, műemlékvédelmi szakmérnököt és Vadász György Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas, Prima Primissima díjas építészt.

  • A személyesség ereje

    A személyesség ereje

    Személyesség, közvetlenség és hitelesség – erre vágytak a múzeumpedagógusok, amikor október elején megszervezték az első múzeumpedagógiai börzét Sopronban.