EUR: 323,21 Ft
CHF: 290,10 Ft
2019. június 20., csütörtök
Rafael

Egyéb Békéscsaba

Hogyan segíthet az agrárkárenyhítés rendszere?

A változékony, igen labilis időjárás (aszály, jégeső) az utóbbi időben megyénket is sújtotta. Ha a mezőgazdasági területeket kár éri, több lehetősége van a gazdálkodónak az őt ért kár megtérítésére. A mezőgazdasági biztosításokon túl a nemzeti kockázatkezelési rendszer ad lehetőséget a gazdálkodóknak a krízishelyzetben – tájékoztatott dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője.

Az agrárkár-enyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki egységes kérelmet nyújt be a Magyar Államkincstárhoz, és az egységes kérelemben feltüntetett, használt termőföldterület nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt. A fenti területméretnél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az egységes kérelemben megtett külön nyilatkozattal csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez. Az agrárkár-enyhítési rendszer mezőgazdasági termelő tagja kárenyhítési hozzájárulást fizet és kárenyhítő juttatásra szerezhet jogosultságot. A befizetett termelői kárenyhítési hozzájárulást az állam legalább ugyanakkora összeggel egészíti ki.


Jégesőben tönkrement kukoricaültetvény
MTI Fotó: Vajda János

Az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt elemi károk köre a következő: téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, aszály, mezőgazdasági árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és jégeső. Az agrárkár-enyhítési rendszer kizárólag a termelők megalapozott kárait ellentételezi, ezért a rendszerben a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha az üzemi szinten a kárral érintett növénykultúrában a hozamcsökkenés meghaladta a 30 százalékot, míg a teljes üzemre vetítve a hozamérték-csökkenés (a károsodás miatti bevételkiesés) meghaladta a 15 százalékos mértéket az elmúlt öt év termeléséből a legmagasabb és legalacsonyabb hozamot tartalmazó két év elhagyásával képzett hároméves átlaghoz viszonyítva.

A kárenyhítésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a Kincstár minden évben a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg és tárgyév július 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítésihozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről, ami ültetvényművelésre szolgáló terület esetén 3000 forint/hektár, szántóföldi zöldségtermesztés esetén 3000 forint/hektár, egyéb szántóföldi kultúrák esetében 1000 forint/hektár.


A fizetési határidő a tárgyév szeptember 15. napja. Fontos, hogy ez a határidő nem a banki átutalási megbízás megadásának vagy az átutalásnak az időpontjára vonatkozik, hanem a megfizetett összeg Kincstárhoz történő beérkezésére, a kárenyhítési lebonyolítási számlán történő jóváírására. A kárenyhítési hozzájárulás befizetésének elmaradása vagy a határidőn túli befizetése a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság elveszítését eredményezi.

A kár bekövetkeztekor a termelő elsőként még időben jelentse be a káreseményt, amit 15 napon belül az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen kell megtenni. Ezt saját maga is megteheti, de a bejelentésben kérheti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak a segítségét is. Bekövetkezésnek azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelmét a mezőgazdasági termelő tárgyév november 30-ig nyújthatja be a Kincstár által az erre a célra kialakított elektronikus kárenyhítő juttatás iráni kérelem felületen.  A Kincstár a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.

Kapcsolódó Cikkek