EUR: 308,03 Ft
CHF: 266,08 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Belföld

Kövér: Zalakaros a magyar élni akarás egyik példája

Zalakaros nemcsak nemzetközileg elismert üdülőhely, hanem többszöri csaknem teljes megsemmisülése és újjáépülése miatt a magyar élni akarás egyik lélekerősítő példája – jelentette ki Kövér László pénteken a Zala megyei városban.

Az Országgyűlés elnöke a település várossá nyilvánításának huszadik évfordulójához kapcsolódó ünnepi rendezvényen azt mondta: Zalakaros, “a hadak útján fekvő település” több mint hét évszázados dokumentált története során három alkalommal gyakorlatilag megsemmisült. “Sújtotta emésztő tűzvész és sorvasztotta a politika méltánytalansága, s mindennek hatására sokszor elmerülni látszott a történelem hullámsírjaiban”.

Kossuth Lajost idézve Kövér László ugyanakkor hozzátette: “a haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz”, Zalakaros pedig “a magyar haza azon darabja, amely lehetett, s lett”, mert a zalakarosiak nem felejtették el a kötelességüket.

Zalakaros “a bizonyosságát jelenti annak, hogy a magyar emberek akaratából, hitéből és munkájából a legnehezebb körülmények között is mindig megszülethet az, amit az ellenérdekelt erők vagy a kedvezőtlen történelmi idők pusztulásra szánnak”. A zalakarosi föld gyomrában a korábbi évszázadok során is ott volt a kétezer méter mélyből fakadó 96 Celsius-fokos gyógyvíz, ám az ebben rejlő lehetőség “elsősorban a karosi emberek munkájával vált valósággá a XX. század végére.” Ez a munka tette lehetővé, hogy a 2500 lakosú kisváros ősszel a 30 milliomodik vendégét várhassa – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar városok négyötöde, vagyis mintegy 280 település az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. Amikor 1997-ben Zalakaros várossá nyilvánításáról döntöttek, a település minden szempontnak megfelelt, húsz év távlatából is “megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy annak idején indokolt és jó döntést hozott az Országgyűlés”.

Zalakaros vonzerejét és vendégszeretetét méltatva Kövér László kifejtette: a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat tekintve – több mint félmillió vendéggel – a hetedik helyen áll az országban, megelőzve Egert, Szegedet, Győrt, Sopront, Miskolcot vagy Debrecent. A hazai vendégek által eltöltött éjszakákat illetően Zalakaros az ötödik Budapest, Siófok, Hajdúszoboszló és Hévíz után.

A növekedési lehetőségeket tükrözi, hogy tavaly 15 százalékkal nőtt a hazai és 18 százalékkal a külföldi vendégek száma a városban. “Zalakaros elmúlt húsz éve magyar és európai sikertörténet, a jövő pedig a történet folytatását ígéri” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Kitért arra is, hogy 2010 óta a magyar kormány “a pénzügyi spekulációk helyett az értékteremtő munkára alapozva építette újjá a magyar gazdaságot, amely fenntartható növekedési pályára állt”. A Modern városok programja, az okos város program koncepciója jegyében végrehajtott fejlesztések, az önkormányzatok integrált településfejlesztési, városfejlesztési stratégiái, az Új Széchenyi Terv keretében készülő fenntartható városfejlesztési programok, a következő évekre tervezett, háromszáz milliárd forint összegű átfogó turisztikai fejlesztések ugyanazt a két kiemelt célt szolgálják mindenhol, “a munkahelyteremtést és az élhető, biztonságos és egészséges környezet kialakítását, fenntartását és megerősítését” – hangsúlyozta Kövér László.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Zala megyei fejlesztési biztos beszédében arra utalt, hogy városnak lenni mindig rangot, előjogokat jelentett a történelemben. Az utóbbi időkben a települések a városi címmel több fejlesztési forrásra is reménykednek.

Zalakaros ugyanakkor “a városias és a falusi lét jó oldalát is megörökölte”, az elmúlt húsz évben a régi értékeket megőrizve fejlesztette a fürdőt és a szolgáltatásokat, és tette még barátságosabbá a települést. A jövője szempontjából is az a legfontosabb, hogy továbbvigyék a barátságos vendégfogadást és fejlesszék a szolgáltatásokat, amely az ide érkezőknek és az itt élőknek egyaránt fontos – jelezte Manninger Jenő.

Novák Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt az akkor alig 1100 lakosú település Magyarország egyik legkisebb városa volt, mára pedig 84 százalékkal nőtt a lakosság száma.

Az elmúlt két évtizedben egyéb fejlesztések mellett kistérségi központtá vált a város, ahol mentőállomás és tűzőrség létesült, orvosi ügyeleti szolgálat indult, bölcsődét és új templomot is építettek. A város gazdasági alapját a több mint ötven éve megnyitott fürdő jelenti, ami 25 éve a település tulajdona, s ahol folyamatosak a fejlesztések – sorolta a polgármester.

A húsz évvel ezelőtt várossá nyilvánított Zalakaroson négynapos rendezvénnyel, kulturális és szórakoztató programokkal ünneplik az évfordulót.

Csütörtökön várostörténeti konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Bizottságának város- és helytörténeti munkabizottságával együttműködve. A pénteki városnapi ünnepségen pedig az önkormányzati kitüntetések átadása mellett a helyi hagyományoknak megfelelően köszöntötték az elmúlt egy évben született kicsiket, illetve az idén nagykorúvá váló zalakarosi fiatalokat is.

Kapcsolódó Cikkek