EUR: 307,70 Ft
CHF: 265,60 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Egyéb Miskolc

Megtöltötték az Adyt a volt eddások

A nyár – talán az egész év – legnagyobb hazai koncertkülönlegességének számított a Zártosztály és a Bakancsos Edda tagjainak két koncertje. Szerencsénkre az első „hazai pályán”, Miskolcon zajlott. Totál telt ház, érdemes volt a nagyobb helyet választani a szervezőknek. Hét közben Miskolcon rég láthattunk ennyi embert rockkoncerten.

A közönség nagy izgalommal várta a rendezvényt, legtöbben már bő órával a buli előtt a helyszínre érkeztek. A csapat minden különösebb teketória nélkül vágott bele a programba, és már az elején maximális fordulatszámra kapcsoltak.

Óriási sikert aratott a Bakancsos Edda Miskolcon- fotó: Szűcs Árpád

Az Éhes asszony, Megfulladok, Velem kiáltsatok dalok a ’85 körüli érából megtették a hatásukat. Először az Éjjel érkezemmel engedtek a szorításon. Legtöbben a bakancsos srácokat várták, de érdekes volt, hogy az egész műsor alatt alig voltak páran az előtérben, mindenki feszült figyelemmel kísérte, hogy mely dalok következnek, illetve hogy mikor ki kerül színpadra.

Fergeteges volt a hangulat az egész koncert alatt – fotó: Szűcs Árpád

Az első képzeletbeli blokkot A kör és az Ünnep zárta, ekkor már Fortuna László ült a dobok mögött, majd kezdtek beszivárogni a többiek is, Barta Alfonz egyenesen Amerikából jött haza – hogy a 60. születésnapját méltó módon ünnepelhesse –, aztán Zselencz Zsöci, aki most nem a Béla utcából, az egykori legendás próbahelyről, hanem Budapestről érkezett. A Toronnyal megindult a klasszikus „miskolci” blokk, Kínoz egy ének, Álom, Érzés, mind-mind óriási slágerek még napjainkban is.

Lendületben a buli – fotó: Szűcs Árpád

A koncert két fix embere, Sipos Peti énekes és Csillag Endre gitáros majdnem végig a színpadon maradt, körülöttük cserélődtek az emberek. Az elhagyom a várost különleges felállásban adták elő, Alfonz mellé a doboknál Csapó Gyuri, basszusgitáron Róna Gyuri, a mikrofonnál pedig Darázs István csatlakozott, a két énekessel működő ’78-as felállás egyik szólistája – a másik Pataky volt akkoriban. Aztán Sipos úr visszavette a frontemberi posztot és itt azt is el kell ismerni, hogy szenzációs „munkát” végzett, tökéletesen helyettesítette Patakyt, ha már az nem vállalt közösséget régi társaival… Gyakorlatilag minden jelenlévőt „levett a lábáról” ez a műsor és ez a zenészbrigád. Merthogy itt jelen volt az a hitelesség, az az örömteli zenélés, ami az Edda régi korszakát jellemezte és sokakban maradt meg kitörölhetetlen emlékként. És ezt a közönség ez alkalommal meg is hálálta bőségesen, szinte mindenki énekelt, tapsolt, osztatlan volt a siker, a színpadon lévő zenészek lubickoltak a közönség szeretetében.

Megtöltötték az Adyt a volt eddások – fotó: Szűcs Árpád

A Minden sarkon és a Kölyköd voltam volt a záróakkord, majd egy spontán Álmodtam egy világot-részlet volt a végleges búcsú. A dalok éneklése itt nem fejeződött be, a zenészek ugyan levonultak, de a közönség kisebb csoportja még tovább énekelgetett, aztán a közös fotózkodás és a dedikálás is csak erősített ezen a szeretetteljes hangulaton.

Kapcsolódó Cikkek