EUR: 308,03 Ft
CHF: 266,08 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Életmód

Sokan készülnek mérnöknek

/Fotó: Profimedia

Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt – mondta Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár. Állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd.

Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak. Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe. Alap- és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amit az informatikai, bölcsész-, orvos- és jogi képzés követ.

Nőtt a nyelvvizsgások száma

A legtöbb jelentkezőt felvett képzéseket nézve első helyen a mérnök informatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés. A jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.

Mesterképzés a médiában

A legtöbb hallgató – alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzésben – az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került. Mesterképzésben – nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzés esetén – az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ. A képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra. A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés, illetve a kommunikáció- és médiatudomány. Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is.

Megőrizte helyét a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem megőrizte helyét a vezető hazai felsőoktatási intézmények között; a felvételizők döntése alapján országosan továbbra is a legnépszerűbb egyetemek közé tartozik – közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese. Bartha Elek elmondta, hogy az idei általános felvételi eljárásban a tavalyihoz képest emelkedett a felvett elsőéves hallgatók száma: 6369-en kezdhetik meg tanulmányaikat a 2017/2018-as tanévben Debrecenben. A keresztféléves és az angol nyelvű képzést, valamint a pótfelvételiket, a határon túli hallgatókat és a doktori iskolák növendékeit tekintve összesen mintegy 9000 új hallgatója lesz az idén a Debreceni Egyetemnek.

Kapcsolódó Cikkek

  • Batátát az asztalra!

    Batátát az asztalra!

    Az édesburgonya, vagyis a batáta az idei ősz vitathatatlan sztárja a konyhában. Sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként fogyaszthatjuk, de édes sütemény, lepény is készülhet belőle.

  • Veszélyes a gyerekkori elhízás

    Veszélyes a gyerekkori elhízás

    Magyarországon a 6–8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.

  • Népszerűek a hazai borvidékek

    Népszerűek a hazai borvidékek

    Jelentős eltérések vannak az egyes hazai borvidékek ingatlanpiacán: néhol az ingatlanár-robbanás már javában érzékelhető, néhol még nem tapasztalható komolyabb mozgás.

  • Egy kutatás szerint magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

    Egy kutatás szerint magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

    Átlagosan napi két órát töltenek közösségi oldalak előtt és az életük felét már online térben élik az úgynevezett Z generációhoz tartozó magyar fiatalok, akik már többet kommunikálnak az interneten, mint személyesen – ismertették egy friss kutatás eredményeit az M1 aktuális csatornán vasárnap.