EUR: 308,38 Ft
CHF: 266,14 Ft
2017. október 20., péntek
Vendel

Egyéb Nagykanizsa

Thúry pallosa nemzeti érték

Az egész nemzet számára rendkívül értékes, teljességgel dokumentált múltú műtárgyat láthatott a kanizsai közönség a közelmúltban, amikor a Múzeumok Éjszakájára hazatért Thúry György pallosa. Így fogalmazott a Lokál Extrának Száraz Csilla, az intézmény igazgatója, aki néhány exkluzív információt is elárult a fegyverről.

A díszes pallos a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona, állandó kiállításának része, s az MNM adta kölcsön az év leghosszabb éjszakájára Kanizsára. Mint Száraz Csilla megjegyezte, Thúry hagyatékáról keveset tudunk, a leírásokban csupán két tárgyi emléket kötöttek hozzá, az egyik egy puska volt, a másik pedig ez a pallos.

– A puskáról kiderült – fogalmazott a régész-múzeumigazgató –, hogy nem az övé volt, két évszázaddal később készült, mint amikor a végvári kapitány élt. A pallos viszont biztosan Thúry Györgyé, így különleges és az egész magyar nemzet számára is értékes XVI. századi műtárgy.

A díszes fegyver múltját Kovács S. Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze kutatta, s munkájából kiderül, Thúry György halála után három héttel készült az első leltár, ami a hagyatékát rendszerezte, és erről írásos dokumentum is fennmaradt. A Thúry Benedeknél lévő tárgyak között említenek egy pallost, amit II. Miksa császárnak készült a család elküldeni. Akkoriban ugyanis szokás volt, hagy a jelentős hadvezérek – s Thúry ilyennek számított a maga korában – halála után hozzátartozói fegyvert ajándékoznak az uralkodónak. Így került a császári családhoz a pallos, amelyet az 1855-ös uralkodói fegyvergyűjtemény leltárában is említenek, teljes leírással.

Kétség sem lehet: a Kanizsán is bemutatott, aranyozott, ezüsttel díszített keleti fegyver, amelyen egy Korán-idézet és a készítő neve is szerepel, a Dunántúl Oroszlánjának tulajdonában állt.

– És Thúry használta is a pallost – folytatta Száraz Csilla –, amit az igazol, hogy a markolatát átszereltette, átalakíttatta a saját kezére. Ha csak dísz lett volna, akkor nem tesz ilyet. A ma látható műtárgy pengéjét tehát arab fegyverkovácsok készítették, a markolatát pedig magyar mesterek. A várkapitány ezt ajándékként kaphatta vagy hadizsákmányként szerezte. Thúry egyébként kiváló bajvívó volt, és nem csupán a törökellenes harcokban jeleskedett, hanem részt vett például II. Miksa beiktatásán is egy ünnepi bajvíváson. II. Miksa császárról fennmaradt egy XVII. századi metszet, amelyen szerepel Thúry is, és azon a képen egy hasonló pallos lóg a végvári kapitány oldalán.

A végvári hős kultuszát a Thúry Vitézlő Oskola hagyományőrzői is éltetik (Fotó: Gergely Szilárd)

A fegyvert a millenniumi kiállításra elkérte Magyarország, majd visszakerült Bécsbe, de 1933-ban véglegesen hazatért. Akkor az osztrák állam több műtárgyat is visszaadott, köztük Thúry pallosát, amit azóta a Magyar Nemzeti Múzeum őriz.

Kanizsán egyébként igazi Thúry-reneszánsz van – szögezte le a múzeumigazgató. Az utóbbi években sok helytörténész érdeklődik a vár története iránt, s vannak civil szervezetek, amelyek szintén felkarolták az ügyet. A múzeum is hangsúlyosan foglalkozik ezzel; az utóbbi évtizedben voltak is a vár területén megelőző régészeti feltárások, például az Erzsébet téren és az egykori üveggyári ingatlanon. Előkerültek például az egykori szekérút nyomai, s találtak bilincseket, fémleleteket és ágyúgolyókat is.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek