2018. január 17., szerda
Antal, Antónia

Belföld

A kormány a felsőoktatási törvényről: a kettős mércét nem szabad elfogadni

A kettős mércét nem szabad elfogadni – írta a Velencei Bizottságnak a felsőoktatási törvény módosítása ügyében közzétett véleménye kapcsán pénteken kiadott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A kormány megvizsgálta az Európa Tanács szakértő testületének véleményét és egyetértett azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működésének engedélyezése, a feltételek meghatározása az egyes országok szuverén joga. A külföldi felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozó szabályok az európai országokban jelentős eltérést mutatnak, nincsenek európai standardok.


A kormány üdvözli a Velencei Bizottságnak azt a megállapítását, mely szerint a magyar törvényben meghatározott feltételek – nemzetközi szerződés előírása a nem EGT országok vonatkozásában, a székhely szerinti országban való tényleges működés valamilyen formájának megkövetelése, a névazonosság elkerülése vagy a munkavállalási engedély megkövetelése – a jövőre nézve legitimek a magyar törvényhozó részéről.

“Ugyanakkor az az álláspontunk, hogy az említett követelmények kapcsán a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell, így a Soros-egyetemre és más egyetemekre is” – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében, mely kitér arra is: a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie.


A kormány vitatja a Velencei Bizottság azon megállapítását, amely szerint a fenti követelményeket a hazánkban már működő külföldi oktatási intézmények esetén – kellő határidő megadásával – ne lehessen előírni.

Sajnálattal és értetlenül áll a kormány az előtt a tény előtt, hogy a Velencei Bizottság megállapításainak döntő részét a CEU New York, illetve a Közép-Európai Egyetemre vonatkoztatva alapítja, noha a Velencei Bizottság is elismeri, hogy a törvénymódosítás több Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint. Ugyanakkor a Velencei Bizottság is elismeri, hogy az Európai Felsőoktatási Térségben a CEU New York – Közép-Európai Egyetemhez hasonló, kettős identitással rendelkező felsőoktatási intézmény sehol sem működik.

“A Kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottságnak az az ajánlása, hogy a már Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményre ne vonatkozzon a jogszabály-módosítás, sérti az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében deklarált egyenlő elbánás elvét” – áll a közleményben.

Azt is írták: a Velencei Bizottság előzetes véleménye még nem tekinthető véglegesnek, annak elfogadására várhatóan októberben kerül sor. A kormány képviselője álláspontját a Velencei Bizottság 2017. október 6-7-i ülésén fogja részletesen ismertetni. A Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó szerve, amelynek véleménye nem kötelező.

A Velencei Bizottság pénteken közzétett előzetes véleménye szerint alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak a magyar felsőoktatási törvény, a módosított szabályozás azonban több “rendkívül problematikus” előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

A bizottság véleménye szerint miközben a törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az újonnan letelepülő külföldi intézményekre, az országban már jelen lévő egyetemek esetében nem ez a helyzet, az utóbbiakra vonatkozó új előírások egy jelentős része ugyanis “túlságosan szigorú sőt akár indokolatlan”.

Kapcsolódó Cikkek

  • Mintegy kétmilliárd forinttal támogatják a felsőoktatást

    Mintegy kétmilliárd forinttal támogatják a felsőoktatást

    Bevezetik az országos felsőoktatási kompetenciamérést és bővül a digitális tankönyvtár is az Oktatási Hivatal (OH) kiemelt programjának köszönhetően, amely mintegy kétmilliárd forintos uniós támogatásból 2019 szeptemberéig valósulhat meg – közölte a hivatal szerdán az MTI-vel.

  • Hatalmasat nőtt a házasságkötések száma

    Hatalmasat nőtt a házasságkötések száma

    Hét év alatt csaknem a másfélszeresére, 35 500-ról 51 800-ra nőtt a házasságkötések évenkénti száma Magyarországon. Ennyi idő alatt ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok – írta a Magyar Nemzet szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss tanulmánya alapján.