2018. január 24., szerda
Timót

Életmód

Tömegpusztító lehet az időjárás

Évente negyedmillió európai halálát okozhatják az extrém időjárás miatti katasztrófák az évszázad végéig – állítja az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának legfrissebb tanulmánya.

Az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon 2071 és 2100 között évente akár 80–240 ezer ember is életét veszítheti a szélsőséges időjárási jelenségek miatt – derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A Giovanni Forzieri által vezetett kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban közölte előrejelzéseit.


– A klímaváltozás a legnagyobb globális veszély, amely az emberek egészségét fenyegeti a XXI. században – összegezte Forzieri.  A kutatók 2300, a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült jelentést elemeztek. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.

Forzieri és kollégái szerint a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: számításaik szerint az évszázad utolsó 30 évében az időjárás áldozatainak 99 százaléka a nagyon magas hőmérséklet miatt veszíti életét.

Az extrém jelenségek elsősorban Európa déli részét sújtják majd. A prognózis szerint arrafelé mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát, míg Közép-Európában csak a lakosság 64 százaléka, Észak-Európában pedig csupán 36 százaléka.

Ugyancsak Dél-Európában kell számolni a legtöbb halálos áldozattal 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában csupán hárman.

Kapcsolódó Cikkek

  • Pezseg a piac Pest peremkerületeiben is

    Pezseg a piac Pest peremkerületeiben is

    Egyre népszerűbbek a főváros pesti oldalának külső kerületei. Az északi Újpest-Megyertől a keleti Rákosligeten át a déli Soroksárig tartó félkaréjban látványosan élénkül az ingatlanpiac.

  • Tartsuk kordában a súlyunkat!

    Tartsuk kordában a súlyunkat!

    A koplalás és a féktelen zabálás között könnyű megtalálni az arany középutat. A drasztikus fogyókúra utáni jutalomevések helyett tartsuk kordában a súlyunkat.

  • Farsangi fánktörténelem

    Farsangi fánktörténelem

    A fánk eredetileg labda alakú volt, és csak az 1800-as évek közepén „találta fel” bele a lyukat egy Hanson Gregory nevű kapitány. A lyuk kitalálásához egy elég praktikus ok vezetett: belül sokszor maradt nyers a fánk.