EUR: 303,23 Ft
CHF: 266,28 Ft
2017. augusztus 23., szerda
Bence

Belföld

Trócsányi: A közigazgatási bíráskodáshoz bírói gondolkodás és közigazgatási gyakorlat is kell

Egy közigazgatási bíróság akkor jó, ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód – írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő csütörtökön megjelent számban.

A miniszter jelezte: a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előkészítésénél az volt a céljuk, hogy – az ellenzéki pártok támogatásával – olyan “professzionális rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja egyrészről a teljes körű bírói kontrollt a közigazgatás aktusai felett, másrészről az ítélkezés színvonala is javuljon”. Ennek része lett volna a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása is.

Az ellenzéki pártok a többszöri egyeztetés ellenére azonban “politikai alapon” nem támogatták ez a javaslatot – vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy a kétharmados többség hiánya miatt a “megújulás (…) nem lehetett teljes körű”.

A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodásnak komoly előtörténete van: 1896 és 1949 között működött a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, “amelyet a kommunista hatalom ellenségesnek ítélt meg, ezért azt megszüntette”.

Trócsányi László hangsúlyozta: a közigazgatási bíráskodás feltétele a “közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró”. Megjegyezte, hogy a 20. század első felében sok olyan bíró dolgozott, aki korábban a közigazgatásban szerzett komoly tapasztalatot. Szerinte akkor jó egy közigazgatási bíróság, ha “abban egyszerre van jelen a közigazgatási gyakorlatban szerzett tudás, a közigazgatás működésének ismerete és a hagyományos bírói gondolkodásmód”.

A miniszter több külföldi példát is hozott: Franciaországban a közigazgatási bírókat az államigazgatási főiskola egykori hallgatóiból toborozzák, valamint megkövetelik a közigazgatási joggyakorlatot. Utóbbi Ausztriában is szempont.

Magyarországon a közigazgatási bírák kiválasztása is a bírák kezében van – jelezte, kifejtve, hogy az álláspályázatok kiírása, az értékelés, a rangsor felállítása és a döntés is a bírósági szervezeten belül történik. “A bírói függetlenség sérelme fel sem merülhet ebben a folyamatban” – emelte ki.

Trócsányi László szerint a kormányzat olyan pontrendszert szeretne bevezetni az Országos Bírósági Hivatal támogatásával, amely a közigazgatásban töltött joggyakorlatot, a közigazgatás-tudományban való jártasságot is megfelelően honorálja, mert a jelenlegi rendszer erre nem garancia. Miniszteri rendelettel fogják “ezt a hiátust pótolni” – jelezte.

A miniszter azt is írta, hogy az ellenzéki pártok a bírói függetlenség felszámolását vizionálják, pártbíróságokkal fenyegetnek. Hangsúlyozta azonban, hogy sértő az egész magyar köztisztviselői karra nézve az az állítás, hogy a közigazgatásból érkezők nem lehetnek függetlenek.

Kapcsolódó Cikkek

  • Halálra éheztették a lovat

    Halálra éheztették a lovat

    Nincs határa az emberi brutalitásnak. A Bottyán Equus Hungária Ló és Kutyaotthon augusztus elején, lakossági bejelentés alapján szállt ki egy Csongrád megyei tanyára, ahol embertelen körülmények között tartottak lovakat.

  • Vona mellé került Simicska embere

    Vona mellé került Simicska embere

    Lehullt a lepel: a Jobbik új gazdájának, a nagybirtokos Simicska Lajosnak az összekötője máris a Jobbik elnökének, Vona Gábornak a belső köréhez tartozik. Legalábbis a szélsőséges párt legutóbbi, városligeti rendezvényén Varga-Damm Andrea, korábban „civilként” aposztrofált ügyvéd ugyanolyan lelkesen mosolygott Vona balján, mint ahogy korábban Simicska jobbján tette.

  • Kiégett egy autóbusz Nógrádban

    Kiégett egy autóbusz Nógrádban

    Kiégett egy menetrend szerinti autóbusz kedden a Nógrád megyei Iliny községben, a buszon senki nem sérült meg, de lángra kapott a buszmegálló, meghibásodott egy elektromos vezeték és egy gázcsonk is – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője az MTI-vel.