2018. február 23., péntek
Alfréd

Belföld

Trócsányi: A közigazgatási bíráskodáshoz bírói gondolkodás és közigazgatási gyakorlat is kell

Egy közigazgatási bíróság akkor jó, ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód – írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő csütörtökön megjelent számban.

A miniszter jelezte: a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előkészítésénél az volt a céljuk, hogy – az ellenzéki pártok támogatásával – olyan “professzionális rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja egyrészről a teljes körű bírói kontrollt a közigazgatás aktusai felett, másrészről az ítélkezés színvonala is javuljon”. Ennek része lett volna a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása is.


Az ellenzéki pártok a többszöri egyeztetés ellenére azonban “politikai alapon” nem támogatták ez a javaslatot – vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy a kétharmados többség hiánya miatt a “megújulás (…) nem lehetett teljes körű”.

A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodásnak komoly előtörténete van: 1896 és 1949 között működött a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, “amelyet a kommunista hatalom ellenségesnek ítélt meg, ezért azt megszüntette”.


Trócsányi László hangsúlyozta: a közigazgatási bíráskodás feltétele a “közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró”. Megjegyezte, hogy a 20. század első felében sok olyan bíró dolgozott, aki korábban a közigazgatásban szerzett komoly tapasztalatot. Szerinte akkor jó egy közigazgatási bíróság, ha “abban egyszerre van jelen a közigazgatási gyakorlatban szerzett tudás, a közigazgatás működésének ismerete és a hagyományos bírói gondolkodásmód”.

A miniszter több külföldi példát is hozott: Franciaországban a közigazgatási bírókat az államigazgatási főiskola egykori hallgatóiból toborozzák, valamint megkövetelik a közigazgatási joggyakorlatot. Utóbbi Ausztriában is szempont.

Magyarországon a közigazgatási bírák kiválasztása is a bírák kezében van – jelezte, kifejtve, hogy az álláspályázatok kiírása, az értékelés, a rangsor felállítása és a döntés is a bírósági szervezeten belül történik. “A bírói függetlenség sérelme fel sem merülhet ebben a folyamatban” – emelte ki.

Trócsányi László szerint a kormányzat olyan pontrendszert szeretne bevezetni az Országos Bírósági Hivatal támogatásával, amely a közigazgatásban töltött joggyakorlatot, a közigazgatás-tudományban való jártasságot is megfelelően honorálja, mert a jelenlegi rendszer erre nem garancia. Miniszteri rendelettel fogják “ezt a hiátust pótolni” – jelezte.

A miniszter azt is írta, hogy az ellenzéki pártok a bírói függetlenség felszámolását vizionálják, pártbíróságokkal fenyegetnek. Hangsúlyozta azonban, hogy sértő az egész magyar köztisztviselői karra nézve az az állítás, hogy a közigazgatásból érkezők nem lehetnek függetlenek.

Kapcsolódó Cikkek

  • A V4-ek az egészségügy területén is együttműködnek

    A V4-ek az egészségügy területén is együttműködnek

    A visegrádi országok az egészségügy területén is együttműködnek, fontos a közös fellépés a gyógyszerpolitikában, az alapellátás fejlesztésében és a táplálkozással összefüggő betegségek elleni küzdelemben is – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere pénteken, a V4 országok egészségügyi minisztereinek konferenciáján Budapesten.

  • Varga Mihály: A KSH-számokban is látszik a csok hatása

    Varga Mihály: A KSH-számokban is látszik a csok hatása

    A lakásépítések tavalyi jelentős bővülésében már látszik a 2016-ban elindított családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatása – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait értékelve.