EUR: 345,17 Ft
CHF: 321,41 Ft
2020. június 02., kedd
Anita, Kármen

Belföld

Győzött a magyar állam az emberi jogi bíróságon!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. december 15-i elsőfokú, nem jogerős ítéletében elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának felfüggesztésére vonatkozó törvényi rendelkezés miatt. Az ügy előzménye, hogy egy öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel egyidejűleg közalkalmazottként dolgozó személynek 2013. július 2-ától felfüggesztették a nyugdíja folyósítását. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2013. július 1-jétől hatályba lépett módosítása szerint ugyanis a nyugdíjas közszolgák egyidejűleg nem kaphatják meg a nyugdíjukat és az illetményüket is.

A panaszos szerint a nyugdíja felfüggesztése indokolatlanul és diszkriminatív módon megsértette a javai háborítatlan élvezetéhez való jogát, egyúttal az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkét, amely szerint az egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden – köztük a születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő – megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.


A magyar állam védekezésében arra hivatkozott, hogy a nyugdíjak felfüggesztése a közszolgák esetében azért volt indokolt, mert a költségvetés terhére nem lehet kétszeresen juttatásban részesülni. A kormány egy 2012-es határozatával már elrendelte a nyugdíjkorhatárukat betöltött közszolgák ilyen jogviszonyban történő visszafoglalkoztatásának tilalmát. Az állami védekezés szerint a nyugdíjtörvény módosítása a közjót szolgáló e határozattal összhangban történt.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája (a másodfok) szeptember 5-én jogerős ítéletet hirdetett az ügyben és sokak meglepetésére mindenben felülírta az elsőfokú ítéletet, elutasítva a panaszos magyar közalkalmazott igényét.  A magyar állam győzött ebben az emberi jogi perben.


Mire hivatkozott a Nagykamara? Először is arra, hogy nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdon védelméről szóló rendelkezése annak következtében, hogy a magyar állam felfüggesztette a nyugdíjak folyósítását azon nyugdíjas közszolgálati tisztviselők számára, akik a nyugdíjuk mellett ilyen közszolgálati jogviszonyban dolgoztak tovább. A nyugdíja mellett dolgozni kívánó közszolga ugyanis bármikor dönthetett (és dönthet ma is): az illetményét kívánja-e fölvenni vagy inkább feladja a közszolgálati jogviszonyban történő munkavégzését, s így ismét jogosulttá válik a nyugdíjára.  Másodszor jogtechnikai kifogásra hivatkoztak, miután a diszkriminatív bánásmód miatti panaszt a felperes a törvényi határidő leteltét követően nyújtotta be. Harmadszor pedig arra hivatkozik az ítélet – bár ez már nem a 17 tagú Nagykamara egyhangú döntése, hanem 11:6 arányú szavazása -, hogy nem valósult meg az emberi jogi egyezmény diszkriminációt tiltó rendelkezéseinek sérelme annak következtében, hogy különböző jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat különböző módon bírál el a magyar jogrendszer (mert például a nyugdíjas miniszterek vagy polgármesterek részére a nyugdíjukat is folyósítják).

Az ítélettől függetlenül a nyugdíj melletti munkavégzés megítélése gyökeresen megváltozott Magyarországon az utóbbi hónapokban. Először is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre égetőbb magyarországi munkaerőhiányt a dolgozni kívánó nyugdíjasok nélkül nehéz megoldani – emiatt is születtek meg például a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek. Másodszor az is nyilvánvaló, hogy azok a 2013-as körülmények, amelyek indokolhatták a nyugdíjas közszolgák nyugdíjának e jogviszonyuk folytatása esetén történő felfüggesztését, ma már nem állnak fenn (egyebek között nem áll Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt). Harmadszor pedig menetközben is nyilvánvalóvá vált, hogy engedni kell valamilyen módon azon nyugdíjas közalkalmazottaknak vagy egyéb közszolgáknak, akiknek a munkájára nyugdíjasként is nyilvánvalóan és elengedhetetlenül szüksége van Magyarországnak (emiatt születtek meg például az egészségügyben dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó speciális rendelkezések).

Miután a nyugdíjasok munkájára egyre nagyobb szüksége van az országnak, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozása mellett célszerű lenne mielőbb eltörölni a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó összes korlátozást. A közszférában is.

www.nyugdijguru.hu

Kapcsolódó Cikkek