EUR: 323,40 Ft
CHF: 291,68 Ft
2019. június 26., szerda
János, Pál

Belföld

Hazánkat és Európát is védi a határzár

Megvédte Magyarország és egyben Európa határait is a magyar kormány, amikor a 2015-ben induló migrációs válság kezdetén erős ellenszélben is meghozta a magyarok biztonságának megteremtéséhez szükséges intézkedéseket. A szakember szerint a megépített kerítés leszűkítette és elterelte a migrációs útvonalakat, ráadásul sikerült elérni, hogy a határvédelem beépüljön az európai migrációs politikába.

A kormányzatot rengeteg külső és belső támadás érte, amikor 2015-ben úgy döntött: a déli határszakaszon ideiglenes biztonsági határzár felépítésével kell megállítani az országra nehezedő migrációs nyomást. Ugyanakkor az élet bebizonyította: a magyar kormány akkor vitatott döntése nyomán mára uniós kérdéssé vált a határvédelem feladata.


A Magyar Rendőrség, a Magyar Honvédség és a büntetés-végrehajtás együttműködésével a 2015. szeptember-októberre, rekordidő alatt elkészült mintegy 290 kilométeres határzár alaposan átalakította a migrációs útvonalakat és gátat szabott az ellenőrizhetetlen emberáradatnak.

/Fotó: MTI – Kelemen Zoltán Gergely

– Az elért eredmény látványos: míg 2015-ben 177 ezer menedékkérelmet adtak be Magyarországon, addig 2016-ban már csak 29 ezret, idén pedig ez idáig mintegy 2500-at – hangsúlyozta lapunknak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Hozzátette: ezzel szoros összefüggésben az illegális határátlépések száma is jelentősen csökkent. – Egyértelmű az összefüggés a migrációs nyomás csökkenése és a kerítés között, ezt azóta az uniós határvédelmi ügynökség is elismerte. Hiszen szerintük is a magyar kerítés, a többi balkáni ország határvédelmi intézkedései és az EU–török megállapodás együttes hatására csökkent a migrációs nyomás a balkáni útvonalon. Az újonnan érkezők száma a korábbi töredékére mérséklődött. 2015 októberében volt olyan nap, amikor 10 ezer ember érkezett Görögországba, míg az egyezség megkötését követően a napi átlag 47 főre zuhant.



Játszótér a kibővített tompai tranzitzónában /Fotó: MTI – Ujvári Sándor

Ehhez az is hozzájárult, hogy a magyar–szerb határszakaszon további 155 kilométer hosszan második védelmi vonal épült, 2017 első negyedévére pedig elkészült a határzárhoz csatlakozó intelligens jelzőrendszer is, amelyhez hagyományos és hőkamerák is kapcsolódnak. Az elmúlt években a kormány közel 270 milliárd forintot fordított az illegális migráció elleni védekezésre, ugyanakkor a jogalkotásban is megtette a szükséges lépéseket: a határzár elemeinek jogi védelme mellett a kerítésen át történő illegális átlépések megakadályozása és a menekültkérelmek gyorsabb elbírálása érdekében több jogszabályi szigorítás is életbe lépett.

/Fotó: Sóki Tamás

– Az pedig, hogy a kérelmek beadásának feltétele, hogy azokat kizárólag a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani, ismét előremutató intézkedésnek bizonyult – emelte ki a főigazgató. – A déli határszakaszon felállított kerítésnek terelő és szűkítő hatása lett. Napok alatt elterelte a hullámot Magyarországról, illetve a legális átlépési pontokhoz irányította azokat, akik jogszerűen, a tranzitzónákon keresztül akartak belépni az ország területére. A jogi határzár ráadásul az európai politikai, szakmai és jogi viták színterére emelte azt a problémát, hogy vajon Európa határán vagy azon kívül kell-e kiépíteni a menedékkérőknek nyitott elbírálási pontokat. Ugyanakkor a magyar migrációs politika legfontosabb európai eredménye, hogy immár uniós szinten is a migrációs vita része a határvédelem – szögezte le a szakember.

Változatlan a magyar álláspont

Magyarország az Európai Unió valamennyi fórumán következetesen elutasította Brüsszel kötelező betelepítési kvótára vonatkozó előterjesztését. Éppen ezért a kormány hangsúlyozta: a „kvótaperben” elutasított magyar és szlovák kereset ügyében a csata „még csak most kezdődik”.

Tématámogatás. Készül Magyarország Kormánya támogatásával.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ötven migránst fogtak Csongrád megyében

    Ötven migránst fogtak Csongrád megyében

    Három csoportban összesen ötven migránst tartóztattak föl a rendőrök szerdára virradóra Csongrád megyében, közülük négy afgán férfit egy szerb embercsempész szállított az M5-ös autópályán – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t.

  • Manfred Weber továbbra is magának követeli az EB-elnöki tisztségét

    Manfred Weber továbbra is magának követeli az EB-elnöki tisztségét

    Manfred Weber továbbra is fenntartja, hogy az európai parlamenti (EP-) választás eredménye alapján neki mint az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjének kell megkapnia az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségét, a politikus erről egy vendégkommentárban írt a Die Welt című konzervatív német lap szerdai számában.