2020. május 31., vasárnap
Angéla, Petronella

Belföld

Íme, az igazság a Vál-völgyi Kisvasútról

  1. Rendre az ellenzék céltáblája a Vál-völgyi kisvasút, amely jelenleg az Alcsútdobozi Arborétum és a Puskás Akadémia között közlekedik. A térségről még a nemrég hazánkban járt európai parlamenti delegáció vezetője is elismerően beszélt.

Tavaly április 30-án nyitották meg a nagyközönség előtt a Vál-völgyi Kisvasutat. A minap Magyarországon járt egy delegáció, élén Ingeborg Grassle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának vezetője, aki sérelmezte, hogy politikai csatározások eszköze lett a térség fejlesztése. Grassle elismerte, hogy a „nagy médiavisszhang” miatt került a testület látókörébe a kisvasút. Szerinte a projekt nem kirívó, sok hasonló van Európában. Kijelentette, azt sem látták, miért volt akkora a felhajtás, hiszen a kisvasút egy régiós projekt részeként valósult meg.

A baloldal általában azt hozza fel, hogy kihasználatlanul, szinte utasok nélkül közlekedik a kisvasút. A Lokál kicsit utánajárt a tényeknek.


2016-ban, ami ugye a vonat indulása szempontjából csonka év volt, 30 219 fő utazott a kisvasúton. Idén szeptember 17-ig ez a szám már meghaladta a 27 ezret.

Magyarországon 16 erdei vasút működik. A forgalmi adatok alapján ezek közül hét vonalon kevesebben utaztak 2016-ban, mint a Vál-völgyi Kisvasúton, amely csak április 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt. További két vonalon pedig egész évben csak kevéssel váltottak több jegyet, mint a 2016-ban csupán 7 hónapot üzemelő Vál-völgyi vonalon.

Fotó: MTI – Máthé Zoltán

A térség (Alcsút és Felcsút) turizmusában a vonal újjáépítéséhez, illetve újbóli megnyitásához az Alcsútdobozi Arborétum, a Puskás Akadémia Pancho Aréna, illetve az itt működő kalandpark biztosít hátteret.


A cicaharcokban jeleskedő, ám a tényeket nem igazán tisztelő balliberális oldal szintén előszeretettel példálózik azzal, hogy minek is épült meg a Pancho Aréna. Nos, akkor ragaszkodjunk itt is a tényekhez! 2014-ben, a nyitás évében volt itt a legtöbb egyéni látogató viszonylag rövid idő alatt. A nyitást követő évben alakult ki az aréna látogatói köre, jellemzően utazási irodák, sportegyesületek, iskolák, nyugdíjasklubok, amelyek kifejezetten turizmus keretében látogatják a stadiont.

2016-ban rekordot döntött az aréna mind bevétel, mind pedig látogatói számban.  Idén tovább növekedett a látogatók száma, az aréna teljes mértékben bekapcsolódott a helyi turizmusba.

A távlati célok között szerepel, hogy akár Budapestről is elérhetők legyenek a térség turisztikai
szempontú attrakciói, azaz a Puskás Akadémia és az arborétum, hiszen ez a két létesítmény évente hozzávetőleg 50 ezer turistát vonz. A kisvasút vonalát pedig megújítanák Bicskéig.

/Fotó: MTI – Máthé Zoltán

Korábban is támogatottak voltak a kisvasutak

A kisvasutak támogatása egyébként egyáltalán nem új keletű, a Gyurcsány-kormány az Új Magyarország fejlesztési terv keretében 37 ökoturisztikai projekt támogatásáról döntött, 11 milliárd forint értékben. Az akkori kisvasútfejlesztésre szánt támogatásoknak köszönhető a Hortobágy Halas-tavi kisvasút megújítása, illetve elsősorban észak-magyarországi vonalak megújítása is. A magyarországi 21 kisvasúton (erdei és gyermekvasutak) 2016-ban 1,38 millióan utaztak, ami az előző évhez képest 14,8 százalékos növekedést jelentett.

Kapcsolódó Cikkek