2019. június 20., csütörtök
Rafael

Belföld

Mindenkinek segített a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés kezdete óta több mint ezermilliárd forintot takarítottak meg a családok Magyarországon. A Fidesz–KDNP-kormány intézkedéseinek köszönhetően az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai alapján az uniós országok közül hazánkban a harmadik legalacsonyabb az áram és második legalacsonyabb a földgáz ára.

Mindannyian jól tudjuk, hogy a magyar embereknek nagyon is számít, hogy mennyi az otthonuk rezsije. A baloldali kormányzás alatt Magyarországon kétszeresére nőtt a villamos energia ára és háromszorosára a gázé. A fizetésekhez viszonyítva a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és az áram az Európai Unióban, jövedelmük negyedét – a szegényebbek pedig a felét – költötték rezsire. A külföldi kézbe került közműszolgáltatók révén baloldali-liberális kormányzati támogatással több mint 1000 milliárd forint profit került ki az országból.


A 2010-es kormányváltáskor, amikor a Fidesz–KDNP nyerte meg a választásokat, valami olyasmi történt, ami rendkívül örömteli volt a családok számára. A kormány egyik első döntése ugyanis a rezsiköltségek befagyasztása volt, ami 2013-ban és 2014-ben két számjegyű rezsicsökkentéssel folytatódott. A kormány intézkedései átlagosan 25 százalékkal szorították vissza a gáz, az áram és a távhő árát. Ennek eredményeként a magyar családok a rezsicsökkentés kezdete óta több mint 1000 milliárd forintot takarítottak meg.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján míg 2012-ben egy kilowattóra áram közel 49,7 forintba került, addig – a rezsicsökkentés következtében – 2014 szeptemberére 37,45 forintra csökkent a lakossági átlagár. Amíg 2012 januárjában egy köbméter földgáz ára 151,82 forint volt, addig ma mindössze 114,09 forint a földgáz köbméterenkénti lakossági átlagára.


Több más közszolgáltatás díja is mérséklődött: tizedével kevesebb lett a vízdíj, olcsóbb lett a szemétszállítás, a szenny­víztisztítás, a palackos gáz és a csatornaszolgáltatás díja is, továbbá tizedével csökkent a kéményseprési díj. A rezsicsökkentéssel egy háztartás évente közel 170 ezer forintot takarít meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a be nem fizetett rezsiszámlák száma és összege is alacsonyabb lett. Az elmúlt években a 30 napon túli hátralékok 40-50 százalékkal mérséklődtek az egyes szolgáltatásoknál.

– Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rezsicsökkentés a magyar gazdaságot is segíti – mondta lapunknak Lánczi Tamás politikai elemző. Szerinte az energiaárak csökkenése azt az érzetet kelti, hogy fokozatosan jobban fogunk élni, többet merünk fogyasztani.

A kormány célja egyébként a rezsicsökkentés eddigi eredményeinek megőrzése. A rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését, az olcsó áram és a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának garantálását szolgálják a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása érdekében tett intézkedések is.

Lánczi Tamás kérdésünkre, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy a későbbiekben a rezsicsökkentés folytatódik, azt válaszolta: – Véleményem szerint elképzelhető, hogy bizonyos területeken ez megtörténik, ha nem is olyan mértékben, mint eddig.

Stratégiai ágazat az energetikai szektor

A kormány stratégiai ágazatként kezeli az energetikai szektort. Ezért a lakossági ellátásbiztonság, valamint a rezsicsökkentés hatásainak hosszú távú megőrzése érdekében jelentős mértékben növelte az állami vagyont az energia területén a Főgáz Zrt. megvásárlásával és az NKM Nemzeti Közművek Zrt. létrehozásával.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával

Kapcsolódó Cikkek