EUR: 346,92 Ft
CHF: 324,92 Ft
2020. május 29., péntek
Magdolna

Egyéb

88 éve tört ki a nagy gazdasági világválság

Nyolcvannyolc esztendővel ezelőtt ezen a napon, 1929. október 24-én robbant ki a nagy gazdasági világválság. Ez volt a híres, hírhedt “fekete csütörtök”!

A New York-i tőzsdén a korábban magasra szökött részvényárfolyamok hirtelen zuhanni kezdtek a különféle spekulációk miatt, és ez hatalmas pánikot okozott. 16.410.030 értékpapírt adtak el villámgyorsan, és 90 %-kal is estek bizonyos árfolyamok, ami akkori értéken 15 milliárd dollár veszteséget jelentett egy csapásra.


A “fekete csütörtök” az 1920-as évek konjunktúrájának végét jelentette, és egyben a világgazdasági válság kezdetét. Ez az egész világra és minden gazdasági ágazatra kiterjedt, és értelemszerűen súlyos társadalmi változásokhoz, és milliók elszegényedéséhez vezetett. Az amerikai hiteleket felmondták, több ezer bank ment csődbe, aminek óriási hatása volt Európára, ugyanis Nagy-Britannia, de legfőképp Németország is adósa volt az Egyesült Államoknak. A kormányok hirtelen abbahagyták adósságaik törlesztését. Az Amerikai Egyesült Államokban és több más országban elkezdődött az állam beavatkozása a gazdaság irányításába, ugyanis nem volt más választás.

A kirobban válság több országban a belpolitikai rendszer átalakításához, és számos helyen a fasiszta törekvések megerősödéséhez, bizonyos államok agresszív külpolitikájához is vezetett, vagyis közvetve a második világháború kirobbanásában is szerepet játszott, és az egész világpolitikai helyzet, státuszok átalakulásához.


A kezdeti észak-amerikai pénzügyi válság gyorsan átterjedt Dél-Amerikára, majd Ausztráliára, végül 1931-ben elérte az európai kontinenst is. Az ársüllyedést természetszerűleg a termelés csökkenése kísérte. 1931 nyarára összeomlott az osztrák, a német és az egész közép-európai bankrendszer, bedőltek a hitelek. 1931 őszén Nagy-Britannia leértékelte a fontot, amivel próbálta enyhíteni saját kereskedelmi nehézségeit. A francia frank 1932 őszén omlott össze, az amerikai dollárt pedig 1933 áprilisában devalválták. A válság alatt a világ össztermelése több mint 60 %-kal esett vissza, 3 év alatt az árszínvonal süllyedése az iparcikkeknél elérte a 30, a nyersanyagoknál pedig az 50 %-ot. 1932-ben volt a álság mélypontja, ekkor a nyilvántartott munkanélküliek száma világszerte 30 millió ember volt. A kormányok próbáltak munkalehetőségeket teremteni, és sorra történtek államosítások is, amikkel igyekeztek fellendíteni a recesszióba süllyedt gazdaságot.

 

Az egyik legismertebb, leghatékonyabb válságkezelő programot az USA hirdette meg, méghozzá az 1933-ban hivatalba lépő elnök, Franklin D. Roosevelt hirdette meg. Ő úgy fogalmazott, hogy új alkut (innen az elnevezés: New Deal) kell kötni az amerikai nemzettel.
Roosevelt és a New Deal elsőként a pénzügyi válságot küzdötte le sikerrel. Néhány napra bezáratta az elnök a bankokat, miközben új törvényt fogadtatott el, amellyel csökkentette a bankcsődök kockázatát. Ennek köszönhetően az emberek bankok iránti bizalma szép lassan helyreállt. Amikor a pénzintézetek újra kinyitottak, egyre többen helyezték el megtakarított pénzüket a számláikon.
A mezőgazdasági válság enyhítése érdekében kárpótlást kaptak az államtól azok a farmerek, akik földjeik egy részét nem vetették be. Ezzel csökkent a korábban problémát okozó túltermelés, és ennek révén sikerült a túlságosan alacsonyra zuhant árakat emelni.
A munkanélküliséget pedig közmunkaprogrammal igyekezett az amerikai kormányzat csökkenteni. Így például utak, vízerőművek épülhettek. Az állástalanok száma az intézkedések ellenére csak lassan csökkent. Helyzetük javítása érdekében vezették be a munkanélküli segélyt, mint a szociális védőháló egyik alappillérét.
Európában a válság legfontosabb következményei  – mint arra fentebb már utaltunk – a társadalomban és a politikában jelentkeztek. Tömegessé vált az öreg kontinensen is a munkanélküliség. Az elbocsátott munkások nem tudták fizetni a lakbéreket, ezért kilakoltatták őket. Sokan az utcára kerültek és nyomorogtak.
Az elszegényedés miatt mindennapossá váltak a tömegtüntetések és az erőszakos megmozdulások. Megerősödtek a szélsőséges pártok, mert sokan elhitték nekik, hogy csak az ő vezetésükkel lehet kilábalni a válságból. Ez a helyzet kedvezett a szélsőbaloldali kommunistáknak, és a szélsőjobboldali fasisztáknak, akik gyorsan növelték szavazóbázisukat több országban. Sok helyütt megszűnt a demokrácia: diktatúra jött létre Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, míg Anglia és Franciaország meg tudta őrizni alkotmányos és demokratikus berendezkedését.

Kapcsolódó Cikkek

  • Vili bá’ példát mutat!

    Vili bá’ példát mutat!

    Köstner Vilmos mesteredző láthatóan azt is betartja, ami csak javasolt: maszkba tartott edzést, kezében fertőtlenítős flakonnal.

  • Milliókat hozott a Tankcsapda-whiskey

    Milliókat hozott a Tankcsapda-whiskey

    Percek alatt fogyott el a Tankcsapda whiskey-je és itt most nem arra kell gondolni, hogy a fiúk gyorsan a pohár fenekére néztek. A rockbanda tagjai, összefogva a Jim Beam gyártójával Tankcsapda-díszdobozás változatot dobtak piacra, jótékony céllal.

  • Wojtyla100

    Wojtyla100

    Életnagyságú szobrot kapott a Szent István Bazilikában II. János Pál pápa (polgári nevén Karol Wojtyla) születésének századik évfordulója alkalmából.