EUR: 346,92 Ft
CHF: 324,92 Ft
2020. május 29., péntek
Magdolna

Külföld

Kurz sikerével fokozódhat Ausztriában az illegális bevándorlás elleni harc

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az azt vezető Sebastian Kurz vasárnapi parlamenti választási sikerével Ausztriában újabb intézkedéseket vezethetnek be az illegális bevándorlás visszaszorítására – ebben lényegében egyetértenek az előrehozott választás eredményét kommentáló elemzők.

Az országban szinte egyöntetű a vélemény, hogy az az irányvonal, amelyet a szinte bizonyosan kancellárrá váló Kurz képviselt a tavalyelőtti menekülthullám óta, jelentős szerepet játszott a konzervatív párt győzelmében – mint ahogy a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) felfutásában is.


Kurz már a választás előtti népszerűség-növekedését is komoly mértékben ennek köszönhette, nem véletlen, hogy éppen a migrációs politikában beállt ausztriai változások után ugrott az élre a legnépszerűbb politikusok listáján.

Amikor a menekülthullám elérte Ausztriát, az akkori nagykoalíció – az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az ÖVP – eleinte befogadónak mutatkozott. Az ÖVP – és annak tagjaként a külügyminiszter Kurz – nyomására azonban hamarosan változtattak ezen a politikán, és egyre inkább arra törekedtek, hogy korlátozzák a bevándorlást. Ennek következtében vezették be például, hogy évente legfeljebb 37 500 menedékkérőt fogadhatnak be, és szigorúbb feltételekhez kötötték a bevándorlók társadalomba illeszkedését is.


Kurz azonban most ennél is tovább akar menni. Pártjának választási programjában szerepel például az a kezdeményezés, hogy – a bevándorlást vonzóbbá tevő – közvetlen anyagi támogatás helyett inkább természetbeni juttatásokkal, például német tanfolyamokon való részvétellel, lakhatási vagy ellátási juttatással segítsék a menedékkérőket. A menedékkérők az első öt évben a jelenleg érvényesnél jóval kisebb havi segélyt kapnának, és csak ötéves tartózkodás és legalább egy évig fennálló munkaviszonyt követően részesülnének teljeskörűen az osztrák szociális ellátórendszerből.

Az elemzők rámutatnak arra is, hogy Sebastian Kurz migrációs elképzelései meglehetősen közel állnak a szabadságpártéhoz, amelyet mindazonáltal sokszor rasszista, idegenellenes felhangokkal vádolnak.

A két koncepció közelsége hozzájárul ahhoz, hogy a választások után a legtöbben arra számítanak, hogy az ÖVP és az FPÖ alakít majd koalíciót, és kihagyják a kormányzásból a szociáldemokratákat, akik immár az FPÖ-vel képeznek nagyjából azonos erőt.

Az FPÖ kormányba vonásával mindazonáltal minden bizonnyal kellemetlenségek is várnak Kurzra. Egyszer már működött ilyen kormány az országban, és az Európai Unió akkor annyira tartott alapértékeinek ausztriai csorbulásától, hogy szankciókat vezetett be a kormány ellen. Jóllehet Brüsszelből most is érkeztek olyan utalások Bécsbe, hogy az unió aggódik a szabadságpárt hatalomra kerülése miatt, most valószínűsíthető, hogy az FPÖ koalíciós részvétele nem fog akkora vihart kavarni, mint annak idején, amikor még a szélsőséges nézetekkel vádolt Jörg Haider irányítása alatt állt. Ebben szerepet játszhat az is, hogy uniószerte megerősödtek a jobboldali erők, de még nagyobbat az, hogy az FPÖ hangvétele az elmúlt időszakban sokkal mérsékeltebb lett, a mostani választási kampányban például alig lehetett iszlámellenes kirohanásokat hallani a képviselőitől.

Az elemzők kiemelik azt is, hogy még korántsem csak egyetlen koalíciós lehetőség áll a győztes pártok előtt. Bár a Zöldek várakozáson aluli szereplése miatt elhalványult az esélye egy úgynevezett dirndli-koalíciónak – az ÖVP és a kisebb pártok, vagyis a liberálisok és a Zöldek szövetkezésének -, de még mindig szó lehet egy újabb nagykoalícióról is. Matematikailag arra is van lehetőség, hogy Kurzot kihagyva az SPÖ és az FPÖ lépjen koalícióra, de erre az elemzők már nagyon kevés esélyt adnak.

Az osztrák választási rendszer sajátosságai miatt ráadásul a választóhelyiségekben leadott szavazatok megszámlálása után még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy melyik párt végzett a második helyen. A levélben beküldött, valamint a szavazókörzetüktől távol voksoló választók szavazatait ugyanis csak csütörtökre számolják meg pontosan, így a tényleges végeredmény akkor derül ki. A jelenleg érvényesnek tartott végeredmény a levélszavazatokra vonatkozó becslést is tartalmazza, így még elképzelhetők kisebb változások, köztük az is, hogy az SPÖ és az FPÖ között mutatkozó, csekély szavazatkülönbség megfordul, és mégiscsak a szabadságpárt bizonyul a második legnagyobb erőnek.

Ezért is mondta Sebastian Kurz még a választás után is azt, hogy egyelőre nem kívánja elkötelezni magát egyetlen koalíció mellett sem, és a hivatalos egyeztetéseket is csak azután kezdi meg, hogy ismertté vált a tényleges végeredmény.

Hasonlóan óvatos állásponton van Alexander Van der Bellen köztársasági elnök, aki bejelentette ugyan, hogy Kurzot bízza meg kormányalakítással, de hozzátette, hogy csak a hivatalos végeredmény ismertetése után.

Ha sikeresen alakít koalíciót, és kancellárrá választják, Kurz lesz a világ legfiatalabb kormányfője. Egyesek már dunai messiásként is emlegetik. Ő lenne az első vezető az úgynevezett Y generációból is.

Az elemzők azt is valószínűsítik, hogy egy Kurz vezette kormány közelebb viszi Ausztriát a Magyarországot is magában foglaló visegrádi országcsoporthoz. Ez a szorosabb együttműködés mellett azt is jelentené, hogy a közép-európai térség unión belüli súlya tovább növekedne.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek