2017. november 20., hétfő
Jolán

Egyéb Hódmezővásárhely

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

A kiegyezés 150. évfordulója apropójából a hódmezővásárhelyi Emlékpontban tartottak tudományos konferenciát a 40. Csongrád Megyei Levéltári Napok keretében.

A Csongrád Megyei Levéltári Napokat 40. alkalommal rendezik meg, idén már civilszervezetekkel és más intézményekkel együtt szervezték meg, így kapcsolódott be a rendezvénysorozatba az Emlékpont is. Az október 10-i konferencia témája a 150 éves kiegyezés volt.


Négy előadáson világítottak rá a XIX. századi Magyarország egyik legmeghatározóbb eseményére, amelyet sokan Trianon előszobájaként is emlegetnek

Pelyach István, az SZTE Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa az emigráció magyarságában megfogalmazódott tervekről értekezett, ennek fő vonulatát Kossuth Lajos Magyarország függetlenségével kapcsolatos elképzelései adták.

“Kompromisszumokat mindig kötni kell. Persze, nem lehet elvtelen módon” – fogalmazott Pelyach István történész.

Kossuth emellett az ún. dunai konföderáció tervét is megalkotja, ami szintén nem valósult meg. A kiegyezéssel kapcsolatban a történész a következőket fogalmazta meg összegzésként: „Kompromisszumokat mindig kötni kell, és fel kell ismerni, hogy mikor. Persze nem lehet elvtelen módon. Ragaszkodni kell bizonyos sarokpontokhoz, alapelvekhez. A magyar történelemben nagyon sok ilyen van. 1867 ennek egy kiemelkedő időszaka. Már csak azért is, mert a későbbi történelmet, Trianont és következményeit nagyon gyakran össze szokták kötni ’67-tel. 1867 egy elfuserált, elrontott kiegyezés, mert mindenki számára evidens, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia soknemzetiségű lévén nem élheti túl a XIX. század végét, XX. század elejét. Az I. világháború és Trianon azonban egy másik korszak a magyar történelemben. 1867-ben senki nem gondolhatott előre arra, hogy a XX. század elejére hogyan fognak megváltozni az európai hatalmi viszonyok.”


Kapcsolódó Cikkek