2018. október 17., szerda
Hedvig

Belföld

A járműgyártás a magyar GDP 5 százalékát adja

A járműgyártás jelentős súlyt képvisel a magyar gazdaságban, ez az ágazat adja a magyar export 20 százalékát és a GDP 5 százalékát – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.

Az államtitkár az Autóipar jelene és jövője című, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által idén 11. alkalommal rendezett konferencián hozzátette: az ágazat értéke 7 év alatt 1700 milliárd forintról 4100 milliárd forintra nőtt, köszönhetően annak, hogy a magyar járműgyártás főként exportra ment.


Lepsényi István kiemelte: 2012 és 2016 között az autóipari kutatás-fejlesztésben résztvevők száma megduplázódott, a kutatásra fordított összeg pedig 20 milliárdról 40 milliárd forint fölé emelkedett. Mindez azzal magyarázható, hogy a járműgyártás a leginkább kutatás igényes ágazat, ahol a kutatás-fejlesztés egyaránt jelen van a késztermék kibocsátóknál és a beszállítóknál is – fűzte hozzá.

Rámutatott, hogy az egyetemek és a járműgyártás szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen a külföldi járműgyártók a nagy egyetemek környékén telepedtek le. Ennek a folyamatnak a hatása, hogy Budapest, Győr és Miskolc mellett a Kecskeméten található egyetem is folyamatosan fejlődik és vélhetően ez a tendencia a tesztpálya hatására Zalaegerszegen is érezteti majd a hatását. “A járműipar, az egyetem, a tudás és a gyakorlat kéz a kézben jár” – mondta Lepsényi István.


Az államtitkár szólt arról is, hogy a Visegrádi országokban (V4-ek) Lengyelország kivételével a járműgyártás a legfontosabb ágazat. A V4 országokban évente 3,5 millió járművet gyártanak, ez az európai gyártás 20 százalékát adja, és folyamatos a harc az új beruházásokért és az új fejlesztésekért.

Hozzátette: a V4 országok közül a járműgyártást tekintve a lengyeleknél van a legnagyobb hozzáadott érték, Magyarországon pedig a munkatermelékenység a legmagasabb. Lepsényi István ehhez kapcsolódóan kiemelte: Magyarországon a külföldi tőkebeáramlásnak az egyik legfontosabb területe még mindig a járműgyártás, ezért fontos, hogy a kormány támogatni tudja mindezt. A magyar kormány járműgyártást támogató intézkedései közül példaként említette az Irinyi Tervet, az e-mobilitás erősítésére szolgáló Jedlik Ányos Tervet és a zalaegerszegi tesztpálya építését, hozzátéve, hogy ilyen jellegű tesztpálya Európában csak Magyarországon épül.

Az Irinyi Tervről szólva beszámolt a nemzeti autóbusz-gyártási cselekvési tervről és a beszállítókat érintő fejlesztésről. Az államtitkár megjegyezte, hogy a járműiparon belül a beszállító ipar gyorsabban fejlődik, mint a késztermék gyártás, valamint, hogy a kormány a beszállító ipar támogatására az idén 6 milliárd forintot, jövőre pedig 8 milliárd forintot fordít.

Az autonóm járműveknél arra hívta fel a figyelmet, hogy a járművezető nélkül közlekedő járművek fejlesztésénél már nem technológiai, hanem jogszabályi, erkölcsi problémák vannak, így az államra jelentős feladatok hárulnak, hogy ezt milyen feltételekkel engedi majd meg.

Lepsényi István megemlítette azt is, hogy pénteken rendezik meg első alkalommal a Modern Gyárak Éjszakáját.

Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a magyar autóipar minden tekintetben a magyar gazdaság húzóágazata. A négy autógyártó – az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki – csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet hozott létre, a cégek együttesen 17 400 embernek adnak munkát.

Hozzátette: az itt lévő cégek magyarországi beruházása, tőkéje és technológiai tudása szerencsésen találkozik össze a magyar munkások képzettségével, szorgalmával és elkötelezettségével.

Márton Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországnak vannak olyan versenyelőnyei, mint a politikai stabilitás, a kiszámíthatóság, az adórendszer és a szakképzett munkaerő, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak az itt beruházni kívánó cégek számára.

Ezen felül a kormány célja, hogy Magyarországot Közép-Európa járműipari központjává tegye – mondta a gazdaságkutató vezérigazgatója.

Kapcsolódó Cikkek

  • Kocsis: Demeter Márta azonnal távozzon a magyar Országgyűlésből!

    Kocsis: Demeter Márta azonnal távozzon a magyar Országgyűlésből!

    A Fidesz-frakció felszólítja Demeter Mártát (LMP), hogy azonnal távozzon a magyar Országgyűlésből miután nem nyilvános adatok közzétételével megszegte képviselői esküjét és alaptalanul megrágalmazott ártatlan embereket – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Szépen lassan azért megérkezik az igazi ősz

    Szépen lassan azért megérkezik az igazi ősz

    Reggelig a Dunántúl nyugati, északnyugati részén jobbára erősen felhős lesz az ég, ott néhol jelentéktelen eső is előfordulhat, másutt főként fátyolfelhőzetre számíthatunk.

  • Gulyás: Magyarország ragaszkodik a határvédelem jogához

    Gulyás: Magyarország ragaszkodik a határvédelem jogához

    A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez, de ez nem változtat azon, hogy Magyarországnak és a többi országnak kell eleget tenni e kötelezettségnek, nem pedig valamilyen uniós hatalomnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

  • Romániában diszkriminatívnak minősítették a kisebbségi tanítók bérezését

    Romániában diszkriminatívnak minősítették a kisebbségi tanítók bérezését

    A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdai határozata szerint a bukaresti Oktatási Minisztérium hátrányosan különböztette meg a kisebbségek nyelvén oktató tanítókat, amikor eltörölte az általuk tartott román nyelvórák túlóraként történő kifizetését – tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a CNCD elnöke.