EUR: 321,14 Ft
CHF: 284,47 Ft
2019. január 17., csütörtök
Antal, Antónia

Belföld

A kisebbségek védelme gazdagítja Európát

A kisebbségek, a kisebbségi nyelvek védelme gazdagítja és segít megőrizni Európa kultúráját, sokszínűségét – mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájáról rendezett konferencia megnyitóján az államtitkár kiemelte: sok kisebbség él Európa területén, és joguk van a nyelvüket nemcsak a magánéletben, hanem a közéletben, a hivatalokban is használni, és lépéseket kell tenni e joguk biztosítására.


Mikola István elmondta: a kisebbségek nyelvhasználatát illetően nehézségekkel is meg kell küzdeni, ma is több országban vannak problémák, amelyeket együttműködéssel kell megoldani.

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: meg kell erősíteni a jelentőségét annak, hogy a kisebbségek élni tudjanak a jogaikkal, használni tudják a nyelvüket. Magyarország mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait – jelentette ki.


Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarországnak azért fontos a kisebbségi jogok kérdése, mert a magyarság egyharmada a mai országhatárokon kívül él, továbbá mert 13 nemzetiség él Magyarország területén.

Kifejtette: 2,5 millió magyar él közvetlenül a határok menti országokban, és további 2,5 millió a nagyvilágban. Ezért Magyarországnak létfontosságú, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizhessék identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, és Magyarországnak anyaországként mindent meg kell tennie ezért – mutatott rá.

Az államtitkár közölte: Magyarországon 13 nemzetiség él együtt a magyarokkal több száz éve, együtt építik az országot, amelyet “közös hazának tartunk”, és “amelyért sokat küzdöttünk”.

Potápi Árpád János hozzátette, az őshonos nemzetiségek megérdemelnek annyi védelmet, mint a csak néhány éve, évtizede itt élő más népcsoportok.

Claudia Luciani, az Európa Tanács demokratikus kormányzásért és antidiszkriminációért felelős igazgatója elmondta: 25 éve írták alá az Európa Tanács chartáját, Magyarországnak is komoly érdeke volt az aláírás, és az ország azóta is dolgozik a kisebbségi nyelvek védelméért. 25 éve különösen aktuális volt ez a kérdés, hiszen háború dúlt Európában, és ugyan ma már nem ilyen sürgető a helyzet, de továbbra is napirenden kell tartani a kisebbségek ügyét – hangsúlyozta.

Kiemelte: Európának többnyelvűnek, multikulturálisnak kell maradnia. Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek nem egymást kizáró dolgok, “nem szabad ellenségként tekinteni a kisebbségi nyelvekre” – mondta.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: Ukrajna elfogadta, hogy meghallgatja a Velencei Bizottság álláspontját, vagyis sikerült elérni, hogy az ország újra megvizsgálja, milyen kötelezettségek vonatkoznak rá.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is arról beszélt, hogy a kilencvenes évek elején, amikor létrejött a charta, jelentősen különbözött a kisebbségek helyzete a maitól. Az egyezmény védi a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát, hagyományaik megőrzését – mondta.

A képviselő úgy vélte, miközben az EU-t az értékek uniójának tekintik, nincs uniós mechanizmus, amely a kisebbségeket védelmezné. Ahol több Európának kellene lennie, ott nincs elég, így például a nyelvi jogok garantálásában – fogalmazott.

Németh Zsolt kitért arra: Magyarország elkötelezett a kisebbségek védelme mellett, és hálás az Európa Tanács támogatásáért az ukrán oktatási törvény ügyében.

A tanácskozást a charta aláírása megnyitásának 25. évfordulója alkalmából szervezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Európa Tanács a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és az Országgyűlés támogatásával.

A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Magyarország a kihirdetésekor, 1992-ben írta alá a chartát, és az Országgyűlés az elsők között, 1995-ben ratifikálta.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert választotta a Figyelő a 2018-as Év emberének. A lap szerint a díjat azzal érdemelte ki a külügyminiszter, hogy ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően jelentősen nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere.

  • Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Rekordsebességgel terjednek az interneten azok a fotók és rövid videók, amelyek megörökítették, hogyan szállta meg rendszeresé váló “tettestársával”, Szél Bernadettel az MTVA székházát ismét, de ezúttal közkinccsé tett lyukas zoknijában az ellenzéki performanszok állandó főszereplője, Hadházy Ákos független képviselő.

  • Munkamorál

    Munkamorál

    Nem szaladnék bele ebbe a túlóratörvény pofonba (ajtóba), de azért halkan megjegyzem: nem igazán értem, hogy mi itt a probléma.