2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Belföld

Amerikában élő magyar tudósokról vetíti új sorozatát a közmédia

Amerikában élő magyar tehetségekről, tudósokról, kutatókról, fimes szakemberekről vetíti új dokumentumfilm-sorozatát Amerikában jártunk. mestersége címere címmel péntektől a közmédia.

A Csizmár Edina szerkesztő-riporter és Ancsics Csaba operatőr forgatta sorozat e héttől december 15-ig péntek esténként 19 óra 25 perctől látható a Duna World műsorán, bemutatva az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra életét.


A kaliforniai magyarság fontos központja az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra életében, ezen a területen a kultúra, a tudomány, a történelmi emlékezés fontos szereplői élnek – hangsúlyozta Csizmár Edina, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője az MTI-nek.

Felidézte: nyár elején forgattak Kaliforniában, egyrészt az Öt kontinens – egy nemzet című műsor számára készítettek 20 kis anyagot, amelyben 1956-ban kivándorolt magyarok idézték fel történeteiket, emlékeiket a forradalomról, valamint bemutatnak olyan közösségeket is, amelyek fontos magjai a kaliforniai vagy Los Angeles-i magyarságnak az Egyesült Államokban. A harmadik kiemelte céljuk az volt, hogy portrékat készítsenek olyan emberekről, akikről keveset hallhattak még az érdeklődők a közmédia műsorában, így mások mellett Csíkszentmihályi Mihály pszichológusról vagy Pavlics Ferencről, aki az első holdjárművet tervezte. Az interjúalanyok többsége az 1956-os forradalom után került Amerikába és azóta is ott élnek, tevékenykednek, de jó kapcsolatuk van Magyarországgal, segítik a magyarokat, a magyar tudományt.


A tudományos élet olyan kiemelkedő tudósait, tehetségeit szerették volna bemutatni, akikre büszkék lehetünk: egyrészt mert olyan tettek le az asztalra a saját területükön belül, amely világszerte elismert, másrészt fontos számukra a magyarságuk, a gyökereik, ezért amiben tudják, segítik szülőhazájukat.

Az e hét pénteken látható első részben a nézők a flow elméletéről világszerte ismertté vált Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológust, egyetemi tanárt, az MTA külső tagját ismerhetik meg, akinek szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. A stáb a tudós otthonában és az egyetemen készíthetett exkluzív interjút, amelyben a család régi történetei, Magyarországhoz fűződő emlékei is megelevenednek a kutatási módszerei mellett.

A szerkesztő felhívta a figyelmet a második részben látható Pavlics Ferencre, aki a NASA holdjárművének atyja. A járművek, amelynek tervezésében közreműködött, a Hold után a Marsot is meghódították. A magyar mérnök 1956-ban a forradalom után, november végén a feleségével együtt hagyta el az országot. Útja Amerikába, New Jerseybe, majd Detroitba vezetett, végül Santa Barbarában telepedett le. Az otthonában adott exkluzív interjúban a tervezésről, az ötleteiről, a tesztelésekről beszélt és arról, hogy a magyar tapasztalatok mennyire segítették a munkáját.

A harmadik részben Selye János professzor emlékét idézi fel a Kaliforniában élő Szabó Sándor orvosprofesszor, a világhírű tudós utolsó doktoranduszainak egyike, aki tanáráról, szellemi hagyatékának ápolásáról és saját sikereiről mesélt otthonában. Selye János 1936-ban ismertette meg a tudományos világot a stressz jelenséggel, amellyel azóta is sokat foglalkoznak a kutatók, az orvosok. A beszélgetésből az is kiderült, mi lehet a stressz ellenszere.

Egy filmes szakember, Dobos István, a Warner Brothers Studios Costume Department munkatársa segítségével tekinthetnek be a nézők a filmgyártás kulisszái mögé a negyedik részben, majd az záró epizódban ismét a tudósok állnak a középpontban.

Munkatársai révén sikerült betekintést nyerni Oláh György idén elhunyt Széchenyi-nagydíjas kémikus emberi gesztusaiba, kutatásaiba, hogy mennyire volt számára fontos a magyarság, például hétvégenként magyarul beszélt a magyar munkatársakkal – mondta el Csizmár Edina. A műsorban Czaun Miklós, Bor Zsolt és Gyenes Charlie avatja be a nézőket munkájába.

A 26 perces epizódokból álló dokumentumfilm-sorozat címe azt jelzi, hogy mindig fontos, kiemelendő történet a mesterség – hangsúlyozta a szerkesztő, hozzátéve: az interjúalanyoknak a mai napig van valamilyen kapcsolata Magyarországgal, fontosnak tartják, hogy az itthon szerzett tudásból valamit visszaadjanak.

Kapcsolódó Cikkek