EUR: 322,02 Ft
CHF: 281,58 Ft
2018. október 18., csütörtök
Lukács

Aktuális

Az őskori európai populációk kapcsolatait tárja fel egy új tanulmány

Az őskori európai populációk, az őslakos vadászok-gyűjtögetők és a később érkező első földművesek közötti lokális keveredéseket, genetikai interakciókat tárja fel a Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös tanulmánya, amelynek eredményeiről a Nature című tudományos folyóirat új számában adtak hírt.

A tanulmány célja, hogy modellezze az őskori európai populációk genetikai kapcsolatait, interakcióit. David Reich (Harvard Medical School, Boston) vezetésével a munkacsoport olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek-e az őslakosokkal. Hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között Európa különböző vidékein? – olvasható az MTA tudományos cikket összegző közleményében.


Mint írják, az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Ezeknek a jégkori vadászoknak hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait.

Mark Lipson matematikus (Harvard Medical School, Boston) és Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus (MTA BTK) elsőszerzőségével közölt 130 új, genomszinten elemzett humán minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort – amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve – úgy alakította ki a Régészeti Intézet munkacsoportja, hogy reprezentatív legyen szinte valamennyi újkőkori és rézkori régészeti kultúrára és időszakra, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. A magyarországi minták elsődleges feldolgozása (a DNS kinyerése és úgynevezett DNS-könyvtár készítése) az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában történt.


Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a vadászó-gyűjtögetők genetikai örökségének aránya Európa mindhárom vizsgált régiójában fokozatosan nőtt az újkőkor (és rézkor) három évezrede során. Folyamatos génáramlást figyeltek meg a kutatók a kevesebb vadászó-gyűjtögető elemmel bíró földműves populációk felé olyan közösségekből, melyek több vadászó-gyűjtögető örökséget hordoztak. Ez a génáramlás a Kárpát-medencében volt a legalacsonyabb mértékű, de itt is megkezdődött már az újkőkor legkorábbi időszakában.

Fontos megjegyezni, hogy az őslakos vadászók-gyűjtögetők is a Homo sapiens fajhoz tartoztak, mert ekkorra a Neander-völgyi ember már kihalt. A Kárpát-medencébe érkezett földművesekről elmondható, hogy bevándorlásuk után nem sokkal kapcsolatot létesítettek helyi vadászó-gyűjtögető közösségekkel. Az Alföldön élő földművesek gyorsabban keveredtek az őslakosokkal, mint a dunántúliak, ennek a kapcsolatnak a legtöbb genetikai nyoma Magyarország északkeleti területein jelentkezett. Az interakció a két népesség között kölcsönös volt.

A Kárpát-medence népességére felállított modell alapján egy kezdeti vadászó-gyűjtögető népességtől származó impulzust határoztak meg a kutatók, mely a földművesek génállományának csupán 2-5 százalékát érintette. Majd az ezt követő időszakokban folyamatos beáramlással a vadászó-gyűjtögető genetikai örökség a rézkori populációkban már elérte a 10-12 százalékos szintet. “Ez azt jelenti, hogy igen dinamikus volt a vizsgált közel 3000 éves időszak a népességek kapcsolatait tekintve, annak ellenére hogy komolyabb bevándorlást a rézkor vége előtt nem tapasztaltunk” – idézik a közleményben Szécsényi-Nagy Annát. A kutató hozzátette: “Ma a Kárpát-medencében Kr.e. 6000-3000 között élt emberek genetikai történetét ismerjük legpontosabban az őskorból”. A tanulmány példaként szolgálhat további, hasonlóan részletes adatsorok felállítására más területeken, hogy részleteiben is megismerhessük Európa őskori embereinek íratlan történetét – olvasható a közleményében.

Kapcsolódó Cikkek

  • A nap képe: Füstbe ment terv

    A nap képe: Füstbe ment terv

    Vörösre festették a lángok az égboltot a pakisztáni Pesavarban, amikor elkobzott kábítószert és szeszes italokat égettek el a pakisztáni kábítószer-ellenes hatóság tagjai.

  • Rekordot döntött az Alaszkából induló kerékpáros

    Rekordot döntött az Alaszkából induló kerékpáros

    Rekordidő, 84 nap, 11 óra és 50 perc alatt tette meg az Alaszkától Patagóniáig vezető 22 ezer 642 kilométeres utat egy osztrák kerékpáros, aki kedden érkezett meg a dél-amerikai Ushuaiába, a világ legdélibb városába.

  • Tömegek a Gerecse Kapujánál

    Tömegek a Gerecse Kapujánál

    A szép őszi időnek is köszönhető, hogy a szabadidős programokat kedvelők szívesen keresik fel a térség új turisztikai központját, az augusztusban átadott Gerecse Kapuját és környékét.