EUR: 321,34 Ft
CHF: 284,53 Ft
2019. január 17., csütörtök
Antal, Antónia

Belföld

Balog: A jelnyelv híd a siket és a halló emberek között

A jelnyelv híd, kapocs a siket és a halló emberek között, segít a siketeknek bekapcsolódni a mindennapi életbe – mondta az emberi erőforrások minisztere a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) és a Siketek Világszövetségének (WFD) közös nemzetközi konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Balog Zoltán, aki jelnyelven is köszöntötte a résztvevőket, arról beszélt, Magyarország igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a fogyatékossággal élők közösségére, és a kormány azon dolgozik, hogy a társadalom teljes értékű tagjainak érezzék magukat.


Ehhez fontos lépés volt, hogy Magyarország 2009-ben a világon elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely szerint a siketeket megilleti a jelnyelv használatának joga az élet minden területén. Ez alapján előírták például az országos tévécsatornáknak a jelnyelvi akadálymentesítést, valamint a jelnyelven tanulás jogát is – tette hozzá a miniszter.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány több százmillió forinttal támogatta a kontakt jelnyelvi videotolmácsolás elindítását, amelyet három év alatt már több mint 1600-an használtak, 223 ezer alkalommal.


A legfrissebb, múlt hét végi döntés szerint pedig november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította az Országgyűlés – mondta el a miniszter.

Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke közölte, a szervezetet 110 évvel ezelőtt alapították, így az ez az egyik legrégebbi, fogyatékossággal élőket képviselő szervezet az országban.

A konferencia rendezési jogának elnyerése egyrészt elismerése a munkájuknak, másrészt ösztönzés a jövőre nézve – fogalmazott az elnök.

Kitért arra, hogy a SINOSZ szeretné elérni a teljes társadalmi befogadást a jelnyelven át és biztosítani a siket gyerekek jövőjét a bilingvális – a jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő – oktatás lehetőségének megteremtésével. Emellett azon dolgoznak, hogy minél több családban használják a jelnyelvet, valamint hogy teljes értékű munkavállalóknak tekintsék a siketeket.

Colin Allen, a WFD elnöke elmondta, azért választották a konferencia kiemelt témájának a jelnyelvet, mert úgy gondolják, hogy ez biztosíthatja az egyenjogúságot a siket embereknek, a teljes befogadás a jelnyelv révén érhető el.

A világ 193 országból negyven már hivatalosan is elismerte a jelnyelvet, de még sok a feladat ezen a téren – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy a szervezet az ENSZ-szel együttműködve jelenleg is dolgozik egy nemzetközi jelnyelv kidolgozásán.

Liisa Kauppinen, a konferencia fővédnöke, a WFD tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy milyen fontos a gyerekek szempontjából a jelnyelv. Ez biztosíthatja, hogy elérjék céljaikat, befogadják őket a társadalomba, és a jelnyelv elismertetése létfontosságú ahhoz is, hogy a siketek emberi jogait is elismerjék – mondta.

Lovászy László, az ENSZ-nek a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó bizottságának (CRDP) tagja azt mondta, vannak, akik azt hiszik, hogy az újabb és újabb technológiák eltüntetik majd a fogyatékosságokat és mindenki egyformán “egészséges” lesz, de ez nem biztos, hogy jó. Példaként említette Graham Bellt, aki siket anyjának szeretett volna segíteni, és a kísérletezés közben feltalálta a telefont. Ez alapján a fogyatékosság is hozzájárulhat a technológiai innovációhoz és fejlődéshez – emelte ki Lovászy László.

A november 8. és 10. között, Társadalmi befogadás a jelnyelven át címmel rendezett konferenciára több mint 80 országból mintegy 700 résztvevő érkezett. A rendezvény témái között szerepel a bilingvális oktatás, a jelnyelv szerepe a családban, a siket munkavállalók helyzete és az akadálymentes kommunikáció technikai lehetőségei.

Kapcsolódó Cikkek

  • Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert választotta a Figyelő a 2018-as Év emberének. A lap szerint a díjat azzal érdemelte ki a külügyminiszter, hogy ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően jelentősen nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere.

  • Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Rekordsebességgel terjednek az interneten azok a fotók és rövid videók, amelyek megörökítették, hogyan szállta meg rendszeresé váló “tettestársával”, Szél Bernadettel az MTVA székházát ismét, de ezúttal közkinccsé tett lyukas zoknijában az ellenzéki performanszok állandó főszereplője, Hadházy Ákos független képviselő.

  • Munkamorál

    Munkamorál

    Nem szaladnék bele ebbe a túlóratörvény pofonba (ajtóba), de azért halkan megjegyzem: nem igazán értem, hogy mi itt a probléma.