EUR: 321,14 Ft
CHF: 284,47 Ft
2019. január 17., csütörtök
Antal, Antónia

Belföld

Balog: A tehetség kibontakoztatása fontos nemzeti ügy

Az egyéni tehetség lehet, hogy még magánügy, kibontakoztatása azonban semmiképp: az fontos nemzeti kérdés – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), ahol az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) ünnepi záróülését tartotta.

A díjakat átadó Balog Zoltán köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a közvélemény elfogadja a tehetséggondozás ügyét, egyetértés legyen a tehetségek támogatásában.


Azt mondta, akik jelen vannak, nem csupán tehetségesek, de már bizonyítottak is.

Szavai szerint a jó dolgok mércéje a folytonosság. Valami elindításánál már csak az fontosabb, hogy a kezdeményezés fenn is maradjon: a résztvevők ne azt érezzék, hogy mindössze néhány évre dolgoznak. A folytonosság szempontjából nagyok Szendrő Péternek, az OTDT elnökének érdemei, a tudományos diákköri mozgalom ugyanis hatvan évre tekint vissza Magyarországon – emelte ki.


Azt mondta, már sok, a tehetségeket támogató kormányzati program létezik. Ezek összességében, az általános iskolától az egyetemig 320 ezer fiatalt érnek el, és évente több mint 12 milliárd forintot fordít rájuk a kabinet – ismertette.

A Nemzeti Tehetség Programra érkező 1 százalékos felajánlások száma hat éve még csupán 54 ezer volt, ez a szám mára csaknem a hétszeresére, 352 ezerre nőtt. A változás azt mutatja, hogy közmegegyezés kezd kialakulni a tehetséggondozás fontosságáról – vélekedett a miniszter.

Tehetség az, aki munkájával és teljesítményével bizonyítja, hogy nem csupán ígéret. Ez azonban nem jelenti, hogy az elért eredmény után ne lehetne újabb terveket szőni, álmokat álmodni – nyomatékosította, arra kérve a jelenlévőket, hogy folytassák tevékenységüket.

Lovász László, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet túlértékelni a tudományos diákköri mozgalom jelentőségét. Személyesen is megtapasztalta, hogy a részvétel nagy inspirációt ad. A doktoranduszok 80-90 százaléka korábban diákkörös volt, az MTA innen kapja a tudományos utánpótlását – közölte.

Arra kérte a hallgatókat, hogy ne csak a náluk idősebb oktatókkal dolgozzanak együtt, hanem ők is gondoljanak a fiatalabb generációkra, próbálják bevezetni a tudományba a tehetséges középiskolásokat.

Lovász László a világ legszebbjének nevezte a tudományos pályát, ugyanakkor felhívta a figyelmet a nehézségeire is.

Szendrő Péter úgy fogalmazott, a rendezvényen a jelen a jövőt köszönti: azokat a hallgatókat, akik a legjobban szerepeltek a XXXIII. OTDK-n. Az eredmények elérése azonban a tanárok, mesterek nélkül nem lenne lehetséges – tette hozzá.

A tudományos diákköri mozgalomnak óriási tekintélye lett az elmúlt hatvan évben, elsősorban azért, mert a díjazottak a világon mindenhol megtalálhatóak például vállalatok vezetésében vagy a politikában. Egy olyan elitről van szó, amely már fiatalon is teljesített – jelentette ki az OTDT elnöke.

A rendezvényen a legkiemelkedőbb eredményeket elérő 47 fiatal tudós, valamint a tudományos diákköri tevékenységet elkötelezetten és eredményesen támogató 55 oktató, kutató munkáját ismerte el kitüntetéssel az OTDT.

A hallgatók Pro Scientia Aranyérmeket és Pro Arte Aranyérmeket, felkészítőik Mestertanár Aranyérmeket kaptak. Többen különdíjban részesültek.

Átadtak három Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet is, amely az OTDT legnagyobb elismerése. Azoknak a kiemelkedő iskolateremtő professzoroknak, kutatóknak, közéleti személyiségeknek ítélhető oda, akik példamutatóan segítették a magyar felsőoktatás műhelyeiben folyó diáktudományos munkát.

Kiosztották továbbá a Máriás Antal Emlékérmeket, az OTDT Arany Kitűzőket és az OTDT Újságírói Díjat.

A rendezvény sajtóanyagában felidézték, hogy a tudományos diákkör hatvan éve része a felsőoktatási tehetséggondozásnak. Az elmúlt évtizedek során hallgatók tízezrei voltak TDK-sok, és közülük sokan témavezetőként, bírálóként, zsűritagként, szervezőként ma is részt vesznek a mozgalomban.

A XXXIII. OTDK szekcióülésein összességében mintegy 9000-en voltak jelen. A 16 tudományterületi szekció 506 tagozatában 4111 pályamunkát és alkotást mutattak be, amelyek közül 1338 ért el minősített első, második vagy harmadik helyezést. A benyújtott pályaművek értékelésében akadémikusok, a magyar tudományos és egyetemi, valamint gazdasági élet elismert képviselői vettek részt, visszajelzést adva az elért eredményekről, javaslatokat téve a kutatások folytatásához.

Úgy fogalmaztak, hogy az OTDK mindig rendkívül széles társadalmi összefogással valósul meg, hiszen a bírálók és zsűritagok, továbbá a szervezők térítésmentesen végzik feladataikat, ezzel komoly áldozatot hozva a fiatal tehetségekért. A tanúsított önkéntesség példaértékű, és olyan erőt képvisel, amely lehetővé teszi a TDK folyamatos létezését, fejlődését, megújulását – olvasható a sajtóanyagban.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert választotta a Figyelő a 2018-as Év emberének. A lap szerint a díjat azzal érdemelte ki a külügyminiszter, hogy ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően jelentősen nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere.

  • Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Rekordsebességgel terjednek az interneten azok a fotók és rövid videók, amelyek megörökítették, hogyan szállta meg rendszeresé váló “tettestársával”, Szél Bernadettel az MTVA székházát ismét, de ezúttal közkinccsé tett lyukas zoknijában az ellenzéki performanszok állandó főszereplője, Hadházy Ákos független képviselő.

  • Munkamorál

    Munkamorál

    Nem szaladnék bele ebbe a túlóratörvény pofonba (ajtóba), de azért halkan megjegyzem: nem igazán értem, hogy mi itt a probléma.