EUR: 323,04 Ft
CHF: 282,02 Ft
2018. október 22., hétfő
Előd

Belföld

Íme a Jobbik kétszínű politikája

Bár egyre inkább úgy tűnik Vona Gábor mindent megtesz azért, hogy elfelejtesse az emberekkel, hogy a párt nem mindig cukiskodott, ez azért nem annyira sikerül neki. Az Origo készített egy összeállítást, amiben sorra vette, mikor, milyen “aranyoskodással” rukkolt elő a párt vezetője, miközben korábban még vehemensen zsidózott vagy éppen cigányozott.

„A politika engedékeny műfaj, a politikus arca sokat elbír, a politikai emlékezet pedig végtelenül rövid. Erre játszik rá a Jobbik, amely az eszetlen tempóban diktált néppártosodásában addig jutott, hogy végérvényesen kitörölné mindazt, ami arra emlékeztethet, hogy mi is valójában a Jobbik. Vona Gábor tehát feltette a napszemüvegét és egyesével vakuzná szét a választók agyát. Arra gondoltunk, hogy megnehezítjük az egyébként is reménytelen helyzetben levő Jobbik dolgát” – írja az Origo.


Az összeállításban két dátum is szerepel, amikor a Jobbik útelágazódása kezdődhetett.

„Az egyik iskola úgy vélekedik, hogy Vona még 2014 februárjában, az ominózus nyolc vizslakölyök ölbe ültetésével hirdette meg az aranyoskodás keskeny ösvényének politikáját, mások viszont megesküdnek rá, hogy a pártelnöki 180 fokos fordulatot egy jóval későbbi, 2016 augusztusban nyilvánosságra hozott levéllel tette egyértelművé. Ebben Vona többek között töredelmesen megvallotta (idézet következik), hogy a helyzet az, hogy a Jobbik lelkét, amelyet 2006 után az én vezetésemmel adtunk ennek a közösségnek, most az én vezetésemmel vettük el. Igen. Ez történt. És ezt én nagyon jól tudom. Sőt, előre tudtam, hogy ez fog történni, mert ennek kellett történnie” –olvasható az összeállításban.


A portál összeszedett néhány esetet, amelyek nem évekkel korábban, hanem 2017-ben történtek és mind azt bizonyítják, hogy a Jobbik ma is az, ami volt: egy uszító, a gyűlölködéssel elemi szinten összenőtt, azzal szakítani képtelen párt, amely mindenáron hatalomra tör.

A teljes cikk itt olvasható el.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Németh Zsolt: A rendszerváltozás nem értelmezhető 1956 nélkül

    Németh Zsolt: A rendszerváltozás nem értelmezhető 1956 nélkül

    Az 1956-os forradalom része annak a folyamatnak, amelynek eredménye a rendszerváltozás és az azt követő, harminc éve tartó békekorszak – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, a Rákóczi Szövetség Műegyemeten tartott október 23-ra emlékező rendezvényén.

  • Ötmillió magyar büszke a rendőrökre

    Ötmillió magyar büszke a rendőrökre

    A felnőtt magyar népesség 63 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarország büszke lehet a rendőreire; ennek ellenkezőjét a megkérdezettek 27 százaléka mondja – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet az Astoriánál történt október 23-i rendőri roham 12.