2019. január 20., vasárnap
Fábián, Sebestyén

Belföld

Kína gazdasági növekedéséből Magyarország profitál

Kína gazdasági növekedéséből Magyarország eddig is komolyan profitált és az elkövetkező időszakban még több haszna lesz, mindez munkahelyeket, fejlesztéseket jelent – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

A miniszter elmondta, közép-európai régió, benne 11 uniós tagállammal és 5 nyugat-balkáni országgal mindig ésszerű politikát folytató, versenyképes térség volt, amely növekedési üteme mára az átlagos európai gazdasági növekedés felett van. Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy a térségből a legtöbb export bonyolítsa Kínába, míg onnan pedig a legtöbb beruházást vonzza be.


Szijjártó Péter szerint ebben sikeres az ország, a régióban a Kína felé irányuló magyar export a legnagyobb, a magyar kivitel tavaly 2,25 milliárd dollárnyi exportja volt Kínába, ami körülbelül 600 milliárd forintot jelent. Ezt a pénzt a magyar vállalatok munkahelyek létrehozására, béremelésre vagy fejlesztésekre tudták fordítani.

Eközben mintegy 4,2 milliárd dollárnyi kínai befektetés jelent meg Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon termelő és szolgáltató vállalatok érkeztek, amelyek magyar emberek ezreinek adnak munkát – hangsúlyozta.


Szijjártó Péter a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításáról azt mondta, Kína az árucikkei egy részét szárazföldön, míg más részét tengeren juttatja el Európába. A tengeri útvonal végpontja döntően a görögországi Pireusz kikötője, amely konténerforgalma egyetlen év alatt hárommillióról ötmillióra nőtt; a kérdés az, hogy az egyre növekvő kínai áru milyen útvonalon jut el Nyugat-Európába.

Ha Magyarországon keresztül jutnak el ezek az áruk a célországokba, akkor az új befektetéseket, munkalehetőségeket és logisztikai központokat jelent, ráadásul létrehoz egy olyan vasútvonalat, amelynek nemcsak gazdasági, de regionális jelentősége is van.

Kína kapuja egyesület: A V4 országai válhatnak az új selyemút nyugati pillérévé

Tóth Gábor azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Budapesten találkoztak Kína és 16 kelet-közép-európai ország, köztük a V4-ek vezetői.

Kínában óriási az igény biztonságos élelmiszerre, valamint hatalmas környezetvédelmi problémákkal küzd az ország – mondta.

Ezek, vagyis az agrárgazdaság és a környezetvédelem lehetnek azok az áttörési pontok, ahol be tud szállni a térségünk abba a globális versenybe, amely a kínai tőkéért és a piacért folyik – tette hozzá.

Arról is szólt, hogy még nem dőlt el, mi lesz az új selyemút nyugati pillérének helyszíne. Erre annál is nagyobb eséllyel pályázhatnak a visegrádi négyek, mert Nyugat-Európa “a magára vett problémák súlya miatt” nem tud Kínára koncentrálni – vélekedett Tóth Gábor.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek