2017. december 12., kedd
Gabriella

Belföld

Megtérítik az újabb nyelvvizsga díját januártól

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik – akár több – nyelvvizsgával – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy “ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább”, tanuljanak további nyelveket – tette hozzá Novák Katalin A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában címmel, a Magyar Rektori Konferenciával közösen rendezett debreceni konferencián.


A hallgatói mobilitásról tartott előadásában az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy “minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást.

“Támogatjuk, hogy a magyar fiatalok külföldön szerezzenek tapasztalatot, ennek elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret, (…) bizonyítéka a nyelvvizsga” – mondta.


Hozzátette: évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a magyar fiatalok mobilitására, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.

Novák Katalin előadásában részletesen szólt a különféle hallgatói ösztöndíjakról. A célkitűzések között megemlítette, szeretnék elérni 2023-ra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.

A Tempus Közalapítvány ösztöndíj-programja évi 1500 fiatalt érint, a harmincéves Erasmus-program keretében pedig több mint 220 ezer magyar hallgató szerezhetett külföldön tapasztalatokat – sorolta, hozzátéve, hogy 2020-ig 150 millió eurós forrásból további 58 ezer fiatal vehet részt a programban.

A különféle ösztöndíj-programok között Novák Katalin megemlítette a külhoni fiataloknak meghirdetett támogatásokat is.

Kovács Barnabás barcelonai főkonzul, kutatásvezető elmondta: a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia, illetve az Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézet hármas konzorciuma végzett kutatásokat a hallgatói mobilizációról, amelynek részleteiről szekcióüléseken számolnak be a debreceni konferencián.

Kovács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a hallgatói mobilitás közel fél évszázadra tekint vissza Magyarországon, amikor a debreceni Református Kollégium diákjai Európában szereztek külföldi tudást, és hazatérvén magyar nyelven adták tovább.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kitért egyetemük orosz, indiai és kínai kapcsolataira, s “a jövő nyelvének” nevezve az oroszt és a kínait, a hallgatói mobilitás szempontjából is fontosnak nevezte e nyelvek tanulását.

Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: jelenleg 105 országból 5077 külföldi hallgató tanul egyetemükön, ahol 54 szakon lehet angolul tanulni.

Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára elmondta: a 65 hazai felsőoktatási intézmény több mint felében van idegen nyelven oktatás, ha nem is olyan volumenű, mint Debrecenben. Jelenleg 160 országból, 32 ezer hallgató tanul Magyarországon – jegyezte meg.

A Debreceni Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia rendezvényét angol nyelvű videoüzenetben köszöntötte Navracsics Tibor, az EU oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

A magyar biztos üzenetében a hallgatói mobilitást az Európai Unió egysége szempontjából is fontosnak nevezte, s külön kitért az Erasmus-program sikerére.

Kapcsolódó Cikkek

  • 2,8 milliárd forintra pályázhatnak jövőre a civil szervezetek

    2,8 milliárd forintra pályázhatnak jövőre a civil szervezetek

    Péntektől lesznek elérhetőek a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évi pályázati kiírásai, amelyekben összesen 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek számára – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egy civil fórumon kedden Nyíregyházán.

  • A kvóták a “Soros-tervbe” illeszkednek

    A kvóták a “Soros-tervbe” illeszkednek

    Az Európai Parlament (EP) határozatában rögzített betelepítési kvóták ellentétesek a magyar nemzeti érdekkel, és abba a “Soros-tervbe” illeszkednek, amely bevándorlók befogadását akarja Magyarországra kényszeríteni – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.