EUR: 322,49 Ft
CHF: 282,38 Ft
2018. október 22., hétfő
Előd

Egyéb Eger

Megújul az erdő – félmillió csemetét ültettek

Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, azt gondosan előkészítjük.  Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertben.

Az erdészek is hasonlóképpen bizakodva ültetnek fát minden ősszel, csak „kicsit” többet és „kicsit” más módszerrel. Lombhullás után és lombfakadás előtt országszerte  több millió csemetét ültetnek el annak érdekében, hogy a magyarországi erdők területe ne fogyjon, sőt növekedjen.


Az általános tévhit ellenére a magyar erdők területe a mai napig folyamatosan növekszik. Ennek egyik oka az Európai Unió által támogatott erdőtelepítés, melynek során mezőgazdasági hasznosítású vagy parlagterületeken létesül új erdő. Másik nyomós oka, hogy a már meglévő erdők felújítása kötelező, az erdőtörvény alapján szabályozott módon, azaz a letermelt idős erdőállományok helyén újra erdőt kell nevelnie az erdőgazdálkodónak, így az Egererdő Zrt.-nek is.

Feszített munkával ültetik a facsemetéket a szakemberek

 

A vadak ellen is készül a csemetevédő kerítés

Bő makktermés esetén az idős erdőállomány makkjából kikelt csemeték biztosítják az erdő felújulását. Viszont különböző károk – például aszály, jégverés és a magas vadlétszámból eredő vadkár – jelentősen gátolják a csemeték kelését, növekedését. Emellett több esetben az erdészeti hatóság előírása szerint a korábbitól eltérő fafajjal kell felújítani az erdőt. Ebből ered, hogy a sikeres erdőfelújítási munkához szükség van erdészeti csemetekertekben megtermelt csemeték ültetésére is, így az Egererdő Zrt. idén ősszel több mint félmillió csemetét ültet el. A csemeték legnagyobb részét az őshonos kocsánytalan tölgy és bükk adja, de természetesen az erdő sokszínűségére is gondolva elegy fajok, például vadgyümölcsök csemetéiből is ültettek.


Az alföldi peremterületektől a Bükk és Mátra hegyvonulatai, illetve a hevesi, borsodi dombság adottságai teljesen eltérnek. A termőhelyi viszonyokból és a terület lejtéséből eredően a kézi, ékásós ültetés a jellemző. Több száz ember dolgozik ebben az időszakban az erdőben, hogy a nagyobb fagyokig talajba kerüljön az összes csemete. Ritkán előfordul, hogy traktort alkalmaznak az erdészetek, de csakis a talaj előkészítése során.

Az ültetésekkel párhuzamosan építik az új vadkárelhárító kerítéseket is, hogy azok a kicsi csemetéket megvédjék a helyben élő növényevő nagyvadak – mint szarvas, őz, vaddisznó, muflon – kártételétől.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek