EUR: 321,36 Ft
CHF: 284,67 Ft
2019. január 17., csütörtök
Antal, Antónia

Belföld

NATO-konferencia: Számos fenyegetés érinti az euroatlanti térséget

A tömeges migráció és az ahhoz kapcsolódó terrorizmus, a hibrid fenyegetések, az álhírek, valamint az erősödő ukrán nacionalizmus veszélyeit hangsúlyozták a felszólalók a XXI. nemzetközi parlamenti NATO-konferencián csütörtökön Budapesten.

Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok rendszerét kiszámíthatatlanság, bizonytalanság jellemzi. Azt mondta: az elmúlt években az euroatlanti térséget érő fenyegetések, komolyabbá és komplexebbé váltak, s az olyan veszélyek – mint a hibrid fenyegetés, a tömeges migráció, s az azzal összefüggő terrorizmus – a NATO tagállamok részérül új, közös megoldásokat igényelnek.


Az Országházban “Az euroatlanti térség jelenlegi kihívásai a hibrid fenyegetéssel a középpontban” címmel megrendezett rendezvényen Hende Csaba felhívta a figyelmet: napjainkra a kibertér az egyik legjelentősebb hadszíntérré vált, amelyben az egyes országok döntéshozatali mechanizmusának megzavarásától, a kritikus infrastruktúra elleni támadásig komoly támadásokra van lehetőség. Elhangzott, hogy a kiberbűnözésnek óránként 50 ezer áldozata van. Elmondta: egyes előrejelzések szerint 2020-ra 4 milliárd ember lesz online, s az ehhez kapcsolódó okos eszközök száma 76 milliárd lehet.

Hende Csaba kitért arra is, hogy a terrorszervezetek az interneten névtelenségre támaszkodva, s a modern kommunikációs eszközök révén az eddigieknél több embert, egyre több fiatalt képesek elérni, s toborozni.


Az Országgyűlés alelnöke szerint mind a terrorveszély leküzdésében, mind a hibrid fenyegetések elleni fellépéshez fontos a társadalmi támogatottság. Ezért is fontos feladatként emelte ki, hogy a politikusok hangsúlyosabban vitassák meg választóikkal a biztonsági kérdéseket.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az elmúlt években jelentős gazdasági, demográfiai, katonai, környezeti változások történek a világban, s mindezek nyomán a biztonsági helyzet romlik.

Kiemelte, hogy a közösségi média az információs hadviselés hadszínterévé vált.

Mint mondta: várhatóan emelkedik a jövőben, az úgynevezett bukott államok száma. Ezen felül számolni kell azzal is, hogy – korábban befagyott, illetve új – konfliktusok lehetnek a posztszovjet és a balkáni térségben is.

Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország nehéz helyzetben van. Egyfelől Ukrajnának tartós hibrid válságot kell kezelnie, másfelől a következő években erősödő migrációs hullám várható, Európának tartós migrációs válságot kell kezelnie.

A NATO-nak és Magyarországnak is többet kell tennie, minden veszélyhelyzetre fel kell készülnie – szögezte le Siklósi Péter.

Ennek kapcsán Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a magyar kormány üdvözölte azt a döntést, hogy a NATO növelje szerepét a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Elmondta: ebben a harcban Magyarország is részt vesz, s emlékeztetett, hogy 2018-tól 200-ra növelik a jelenleg Irakban állomásozó erőinek létszámát, amely a jelenlegihez képest mintegy 30 százalékos növelést jelent.

A KKM államtitkára is kiemelte, hogy az euroatlanti régió számos kihívással néz szembe, mint például az illegális migráció, s a terrorizmus. Ezek mellett viszont Magyar Levente, Ukrajnában erősödő szélsőséges nacionalizmus jeleire hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette: azon felül, hogy “egyre magabiztosabban” állnak ki a magyar kisebbség jogait sértő ukrán oktatási törvény mellett, az utóbbi időben a nemzeti érzelmű szélsőségesek fel is léptek a kisebbségek ellen.

Ebben az ügyben az államtitkár nemzetközi fellépést szorgalmazott, mivel – mint elmondta – ez már nem csak Magyarországot érinti, Ukrajna többi szomszédsági kapcsolatában is zavarokat okozott. Úgy vélekedett, ez különösen fontos, amikor a NATO azon dolgozik, hogy megerősítse az elrettentő védelmet keleti határain.

Rasa Jukneviciene, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke kiemelt feladatok között az álhírek, rémhírek és a propaganda terjesztése elleni fellépés hatékonyabbá tételét sürgette.

A hibrid hadviselés tekintetében pedig konkrétan Oroszország fenyegetését hangsúlyozta. Azt mondta: a jelenlegi biztonsági környezetben úgy kell értékelni – s Litvániában is úgy tekintik – mint a “Kreml hadviselése a Nyugat ellen”.

Rasa Jukneviciene külön kiemelte Oroszország médiát érintő intézkedéseit, s a nyugati országok választásaiba való beavatkozási kísérleteit. A közgyűlés alelnöke szerint az euroatlanti közösség jelenleg is hibrid konfliktusban van a “putyini Oroszországgal”. Úgy véli az orosz elnök az “euroatlanti biztonság meggyengítésére” fókuszál.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert választotta a Figyelő a 2018-as Év emberének. A lap szerint a díjat azzal érdemelte ki a külügyminiszter, hogy ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően jelentősen nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere.

  • Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Rekordsebességgel terjednek az interneten azok a fotók és rövid videók, amelyek megörökítették, hogyan szállta meg rendszeresé váló “tettestársával”, Szél Bernadettel az MTVA székházát ismét, de ezúttal közkinccsé tett lyukas zoknijában az ellenzéki performanszok állandó főszereplője, Hadházy Ákos független képviselő.

  • Munkamorál

    Munkamorál

    Nem szaladnék bele ebbe a túlóratörvény pofonba (ajtóba), de azért halkan megjegyzem: nem igazán értem, hogy mi itt a probléma.