EUR: 321,34 Ft
CHF: 284,50 Ft
2019. január 17., csütörtök
Antal, Antónia

Belföld

Reneszánszát éli a zsidó kultúra Magyarországon

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár kedden, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián.

A Miniszterelnökség képviselője a Nemzeti Örökség Intézete által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely “Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.


“Késznek kell lennünk arra, hogy meghallgassuk egymást, megpróbáljuk megérteni és elfogadni a különbözőségeket, ugyanakkor erősítsük egymásban mindazt, ami közös” – fejtette ki Latorcai Csaba. “Európa és benne hazánk megmaradása és megerősödése a zsidó-keresztény hagyományokból gyökerező hit mélységeiben és az őszinte párbeszédben keresendő” – húzta alá.

A helyettes államtitkár felidézte: az 1867-es emancipációs törvény, majd a zsidó vallást elismerő 1895-ös jogszabály a zsidóságot is bevonta a korszakra jellemző gyorsütemű társadalmi, gazdasági modernizációba. Ennek köszönthetően pedig csaknem megduplázódott, az 1869-es 550 ezerről 1910-re 930 ezerre emelkedett az izraelita felekezetűek száma – folytatta, hozzátéve, a XX. század diktatúrái tragikus módon akasztották meg ezt a fejlődést.


A holokauszt 600 ezer magyar áldozata, a kommunista diktatúra üldözötteinek sorsa hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország olyan mély válságba süllyedt, amelyből az 1990-es rendszerváltás óta most először van esély kilábalni az elmúlt hét évben hozott intézkedéseknek köszönhetően – mondta.

Kiemelte, ismét esély van arra, hogy olyan ígéretes fejlődési pályára álljon Magyarország, amely nemcsak a szűken vett, és az államhatárok által körülvett területére, hanem a Kárpát-medencében élő nemzetrészek és a diaszpóra számára is meghozza a “szellemi, lelki, gazdasági megújulást és magára találást”.

Latorcai Csaba emlékeztetett, a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed.

Így újult meg a szegedi zsinagóga külseje egymilliárd forintos, szinte teljes egészében kormányzati támogatásból, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához pedig eddig mintegy 2,5 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 700 millió forintot biztosítanak – sorolta.

A helyettes államtitkár kitért továbbá arra is, hogy a kabinet 350 millió forinttal támogatta az Alma utcai zsidó szeretetotthon rekonstrukcióját, továbbá a miskolci ortodox zsinagóga felújításának első ütemére ugyanekkora összeget biztosított, a szabadkai zsinagóga külső, belső megújítására pedig 730 millió forintot különített el.

Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás – mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója beszédében elmondta, a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető.

A Nöri vezetője emlékeztetett, a temető újra látogatható, az érdeklődők ingyenes idegenvezetés mellett tekinthetik meg a területet.

Haraszti György, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.

Kapcsolódó Cikkek

  • Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Figyelő: Szijjártó Péter lett az év embere

    Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert választotta a Figyelő a 2018-as Év emberének. A lap szerint a díjat azzal érdemelte ki a külügyminiszter, hogy ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően jelentősen nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere.

  • Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Hadházy zokniján röhög a fél ország

    Rekordsebességgel terjednek az interneten azok a fotók és rövid videók, amelyek megörökítették, hogyan szállta meg rendszeresé váló “tettestársával”, Szél Bernadettel az MTVA székházát ismét, de ezúttal közkinccsé tett lyukas zoknijában az ellenzéki performanszok állandó főszereplője, Hadházy Ákos független képviselő.

  • Munkamorál

    Munkamorál

    Nem szaladnék bele ebbe a túlóratörvény pofonba (ajtóba), de azért halkan megjegyzem: nem igazán értem, hogy mi itt a probléma.