2018. október 15., hétfő
Teréz

Külföld

Tudjon meg mindent Chiléről!

November 19-én általános választásokat tartanak Chilében. A voksoláson a szavazók az államfőről, a képviselőház tagjairól, a felsőház tagjainak feléről és a regionális önkormányzatokról is döntenek.

A Chilei Köztársaság Dél-Amerika nyugati partvidékén mintegy 4200 kilométer hosszú, átlagban 180 kilométer széles sávban terül el, a szárazföldön északon Peruval, keleten Bolíviával és Argentínával határos, hozzá tartozik egyebek között a Csendes-óceánban 3780 kilométerre fekvő Húsvét-sziget is. Területe 756 102 négyzetkilométer, a 17,8 milliós lakosság csaknem 80 százaléka fehér és mesztic, a maradék indián. A népesség csaknem 70 százaléka katolikus. A főváros a hat és fél millió lakosú Santiago, a hivatalos nyelv a spanyol, a hivatalos pénznem a chilei peso.


Történelem: Chile északi része a XVI. századi spanyol hódításig inka uralom alatt állt. A függetlenséget 1810-ben kikiáltották, de a spanyol csapatokat csak 1818-ra űzték ki. Számos északi területet az 1879-84 között Bolíviával és Peruval vívott háborúk során szereztek meg. Az 1970-es választások után Salvador Allende marxista kormánya került hatalomra, amelyet 1973. szeptember 11-én a hadsereg véres államcsínnyel megdöntött. Az Augusto Pinochet vezette katonai junta kegyetlenül leszámolt a belső ellenzékkel, ugyanakkor ultraliberális gazdaságpolitikája nyomán talpra állt a gazdaság. Pinochetet 1974-ben elnökké választották, 1980-ban új (azóta többször módosított) alkotmányt léptettek életbe. A társadalom kikövetelte a demokratizálódást, 1988-ban népszavazás utasította el Pinochet elnökségének meghosszabbítását további nyolc évvel. Az 1989-es elnökválasztáson a civil Patricio Aylwin győzött a hadsereg jelöltjével szemben, megkezdődött a diktatúra bűneinek feltárása, a demokratikus parlamentáris rendszer kiépítése.

Gazdaság: Chile talán a legstabilabb latin-amerikai gazdaság, a katonai junta által indított gazdasági reformokat a demokratikus kormányok folytatták. A 1970-80-as évekbeli gazdasági mélyrepülést 1990 után az egyik leggyorsabbnak mondható fejlődés követte, évente átlagosan négy százalékos növekedést elérve. Ennek is köszönhető, hogy 2010-ben, elsőként a dél-amerikai országok közül, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) teljes jogú tagjává vált, 2015-ben csatlakozott a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodáshoz. Az ország fő nyersanyagkincse a réz, az exportbevételek egy részét pénzügyi alapokba irányítják, amelyek a világpiaci rézárak esése vagy a gazdaság lassulása esetén élénkítésre használhatók fel. 2014-ben a kormány adóreformokat vezetett be, hogy az abból származó bevételekkel végrehajtsa az oktatás széles körű reformját, az egészségügyi ellátás javítását. A gazdasági növekedés 2016-ban elérte az 1,6 százalékot, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 24 100 amerikai dollár, az infláció 3,8 százalék, a munkanélküliség 6,5 százalék volt.


Államszervezet: Chile elnöki köztársaság, a végrehajtó hatalom a négy évre választott államfő kezében van, aki egyben a kormány feje is. Az elnök közvetlenül mandátumának letelte után azonnal nem választható újra. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás Nemzeti Kongresszus, a felsőház, a Szenátus tagjait közvetlenül, nyolc évre választják, a szenátori mandátumok felét négyévenként újítják meg. A Képviselőház tagjait négy évre közvetlenül választják. A parlament 2015-ben eltörölte a Pinochet-diktatúrából fennmaradt választási rendszert. A reform révén egyebek között új választókerületi rendszert határoztak meg, és növelték a parlamenti képviselők számát. A szenátusi mandátumokat 43-ra, a képviselőházi mandátumokat 155-re növelték. A 2017. november 19-i parlamenti választást már az új rendszer szerint bonyolítják le.

Chilében legutóbb, 2013. november 17-én tartottak elnök- és parlamenti választásokat. Az elnökválasztás második fordulójába az ország történetében először két nő jutott, a balközép irányvonalú Michelle Bachelet és a jobboldali Evelyn Matthei. A választást Michelle Bachelet nyerte meg, aki már 2006-2010 között is volt államfő. Amennyiben a mostani elnökválasztás első fordulójában egy jelölt sem szerez abszolút többséget, második fordulót tartanak december 17-én. A választáson függetlenként indul Sebastian Pinera is, aki 2010-2014 között volt az ország elnöke, s a közvélemény-kutatások szerint most is jó eséllyel pályázik az államfői székre.

Kapcsolódó Cikkek