2018. november 18., vasárnap
Jenő

Belföld

50 éves a Budapesti Közlekedési Vállalat

Ötven évvel ezelőtt 1968. január 1-jén alakult meg a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amely a korábban önállóan működő vállalatok egyesítésével jött létre.

Az 1922-ben alakult Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, köznyelvben a “Beszkárt”), amelynek nevéhez fűződött az egységes fővárosi villamosvasúti hálózat megteremtése is, 1949. december 31-én megszűnt. Helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat.


Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása és megszüntetése hiba volt. Nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás stb. Mindemellett az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, ráadásul fenntartásuk is sokba került. Ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. októberi ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták, és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV.

Az újonnan létrejövő cég első jelentős lépésként 1969-ben bevezette a kalauz nélküli üzemet a BKV összes járművén, ennek előfeltétele volt a viteldíjrendszer 1966-os reformja, amely jelentősen egyszerűsítette a jegyrendszert. Ekkor vezették be a tanuló- és nyugdíjas bérletet, szüntették meg az átszállójegyet.


A budapesti közösségi közlekedés az 1970-es évektől mind nagyobb szerepet kapott az agglomerációs terület közösségi közlekedésének megszervezése, fejlesztése. 1970-1972-ben üzembe helyezték a 2-es metrót, és 1973-ban a BKV irányítása alá került a metró üzemeltetési része, amely addig önálló vállalatként működött. A metró éjszaka is közlekedett, és az alagutat teljesen kivilágították. A megállók bejáratánál a beléptető kapun csak 1 forint bedobása ellenében lehetett átjutni. Ezzel együtt átalakították az autóbusz-közlekedést is.

1976-ban folytatták a metróépítést, a 3-as vonalat öt ütemben adták át; az utolsó szakaszát 1990-ben. 2017 novemberében elkezdődött a metróvonal felújítása. 1986-ban átadták a második világháborúban súlyosan megrongálódott, teljes körűen felújított és villamosított Budavári Siklót.

A villamoshálózatot az 1980-90-es években fejlesztették tovább az 1-es villamos kiépítésével és fokozatos meghosszabbításával, amely 2000-ben elérte a Rákóczi hidat (akkor Lágymányosi híd). 2014-2015-ben folytatták dél-budai meghosszabbítását a Fehérvári útig. Továbbépítése az Etele térig 2017-18-ban valósul meg. 2014-ben kezdték a széttagolt budai villamosvonalak észak-dél irányú egységesítését, amellyel átszállásmentes kapcsolatot építettek ki. A budai fonódó villamoshálózat 2016-ra készült el több villamosjárat egyesülésével.

1994 és 1995 között teljes körű felújítást végeztek a Duna-parton közlekedő 2-es villamosvonalon. Ugyanabban az évben kezdődött a Nagykörúton a 4-6-os villamos pályájának átépítése, amely 1997-ig négy ütemben zajlott. 1995 és 1996 között a Millenniumi Földalatti Vasút is nagyrekonstrukción esett át. Kicserélték a síneket, megerősítették az alagút szerkezetét, korszerűsítették a vasútbiztosító berendezéseket. 1996-ban kezdődött el a Csepeli HÉV rekonstrukciója, amely 2000-ben ért véget. 2001-ben átadták az új, 3-as villamosvonalat, amely a 13-as és a 63-as Örs vezér téri összekötése révén jött létre.

1998-tól több kerületi és helyi járat is megindult (City-busz, Újhegy-busz, Palota-busz stb.). A társaság 2001-ben beindította “háztól házig” szolgáltatását, amelyet mozgásukban korlátozottak vehetnek igénybe, megrendelés alapján. 2017 nyarától a Deák Ferenc térről közvetlen járatot indítottak Ferihegyre, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.

2004-ben indult a 4-es metró beruházása a Baross téri megálló építésével, majd az új vonal alapkövét 2006-ban rakták le az Etele téren, és 2014-ben adták át a forgalomnak. 2005-től teljesen megújult az éjszakai autóbusz-hálózat, és bevezették a budapesti egyesített bérletrendszert. 2008-ban a BKV jelentősen megváltoztatta közlekedési hálózatát: egységes számozási rendszert vezetett be, a gyorsjáratok szín és keretes jelzése megszűnt. Az átalakítás kisebb-nagyobb mértékben minden járatot érintett.

A rendszerváltás után, 1991-ben a BKV teljes vagyona az államtól átkerült a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába. Az önkormányzat közgyűlése 1996. január 1-jével a BKV-t gazdasági társasággá alakította, ezzel létrejött a BKV Rt. 2006. február 6-ától a társaság új neve: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, azaz BKV Zrt lett.

2012-ben a BKV üzemeltetői vállalattá alakult, és a közlekedésszervezési, menetrend-készítési, forgalomirányítási, utastájékoztatási, jegy- és bérletértékesítési, ellenőrzési feladatok a Budapest Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek. A járművek – köztük a sikló, a libegő -, és a hozzájuk tartozó infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása és a kapcsolódó kiegészítő tevékenységek a BKV Zrt. hatáskörében maradtak. Fokozatos vezették be az elsőajtós felszállást; 2017-ben már 165 nappali autóbusz-, 10 troli- és 33 éjszakai járat közlekedett ebben a rendszerben.

A társaság jelenleg 4 nagy ágazatot (autóbusz, trolibusz, villamos és metró) működtet integrált rendszerben. Ezen túlmenően az elsősorban idegenforgalmi jelentőségű fogaskerekű vasutat, a siklót, a libegőt, a hajózást, két múzeumot és nosztalgiajáratokat is üzemeltet. 2016. novemberétől a HÉV-vonalakat a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (korábbi nevén BHÉV Zrt.) üzemelteti. A vállalat – az 1923-as 285 millióval szemben – évente mintegy 1,4 milliárd utast szállít.

Kapcsolódó Cikkek