EUR: 322,77 Ft
CHF: 281,53 Ft
2018. október 20., szombat
Vendel

Belföld

A döntő többség kiáll a keresztény értékek védelme mellett

A magyarok 77 százaléka szerint olyan kormányzásra van szükség, amely megvédi
Magyarország keresztény gyökereit, értékeit. Ezt az eszmét, szellemiséget a válaszadók
többsége politikai attitűdöktől és vallási hovatartozástól függetlenül támogatja.
Az elmúlt évek Európát sújtó migrációs válságának és a multikulturalizmus terjedésének
következtében egyre több jele látható annak, hogy veszélybe kerülnek és megkérdőjeleződnek
a keresztény hagyományok és kulturális értékek. Ennek kapcsán erősödnek azok a vélemények,
melyek szerint Európa keresztény gyökerei veszélybe kerültek, és ezeket a közös európai
értékeket meg kell védeni. A Századvég Alapítvány év végi közvélemény-kutatásának központi
kérdése az volt, hogy a magyar emberek számára mennyire fontosak a keresztény gyökerek,
mennyire érzik szükségesnek, hogy országukat ilyen szellemben kormányozzák.

A kutatás tanúsága szerint a magyar lakosság több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan
kormányzati irányt szeretne, amely megvédi Magyarország keresztény gyökereit, értékeit. A
válaszadók csupán egyötöde nem ért egyet ezzel. A felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok
többsége számára politikai attitűdöktől függetlenül fontos a keresztény hagyományok
tiszteletben tartása – még a magukat baloldalinak vallók körében is 54 százalék azok aránya,
akik elvárják a keresztény értékek megvédését. A hagyományos keresztény felekezetek mellett
a zsidó vagy egyéb egyházakhoz tartozók, továbbá a „maguk módján vallásosak” többsége is
úgy gondolja, Magyarországnak olyan kormányzásra van szüksége, amely megvédi az ország
keresztény értékeit, gyökereit. A nem vallásosak, ateisták estében látható a legnagyobb
megosztottság e kérdésben; 43 százalékuk egyetért, 46 százalékuk nem ért egyet a keresztény
értékek védelmével.


Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2017. december 12–18. között,
amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATImódszerrel.
Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a
mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése
eredményezett volna.

Kapcsolódó Cikkek