EUR: 322,87 Ft
CHF: 281,57 Ft
2018. október 22., hétfő
Előd

Belföld

Javulnak a magyar népegészségügyi mutatók

Öt év alá csökkent az Európai Unió és Magyarország lakosainak várható élettartama közötti különbség, de más pozitív mutatók és kedvező trendek is láthatók – ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Budapesten..

Rétvári Bence a Nézőpont Intézet és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége a Gyógyuló egészségügy 2017 konferenciáján azt mondta: európai összehasonlításban a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, és 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik, mint fél évtizede.


Az államtitkár fontos lépésként említette a közétkeztetés átalakítását, a köznyelvben chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetését, az iskolai büfék szabályozását és az egészségfejlesztési irodák hálózatának kiépítését. Kiemelte a szűrővizsgálatok rendszerének kiterjesztését és a Nemzeti Egészségmegőrző Intézet megteremtését is, hangsúlyozva: a betegek kezelése mellett fontos, hogy az egészségmegőrzés rendszere megfelelően működjön.

A tanácskozáson Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: az előttünk álló évtized legnagyobb beruházása a digitalizációhoz kapcsolódik, hiszen mára jól látható, hogy Európa azért maradt le Észak-Amerika és Ázsia mögött, mert náluk gyengében teljesített a digitalizáció terén.


A digitalizáltság napjainkban a világgazdaság versenyképességet leginkább befolyásoló tényezőinak egyike, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon a szektor szereplői elismerték a cselekvés szükségességét és gyakorlati lépéseket tettek.

Deutsch Tamás szerint a digitalizáció terén a világ körülbelül kilencven országával vagyunk azonos szinten, így nem hátrány ledolgozásával kell kezdenünk, megtoldva ezt azzal, hogy a kormányzat az egészségügy fejlesztés alappillérének tekinti a digitális fejlesztések szerves rendszerbe építését.

Szavai szerint a kormányzat célja az, hogy Magyarország a kontinens tíz legerősebb állama közé lépjen a digitalizáció terén; ennek elemekét említette az infrastruktúra megteremtését, a digitális átállás végigvitelét, a digitális készségek elterjesztését és az e-közigazgatás kialakítását.

Deutsch Tamás kiemelte: a készülő egészségipar-fejlesztési stratégia célja az lesz, hogy minél többen, minél nagyobb számú és színvonalas szolgáltatást érhessenek el, és ez egyszerre segítse a gyógyítást, gyógyulást és az egészségtudatosságot.

Vartus Gergely, az e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT) csatlakozásra kötelezett nagyságrendileg tízezer intézmény közül 6500 már napi szinten használja a felhőt.

A fennmaradó intézmények is a csatlakozás valamilyen fázisában vannak – tette hozzá -, és úgy vélte, az év végével megtörténik valamennyi intézmény csatlakozása az EESZT-hez.

Kiemelte, a novembertől élesben működő rendszerben napi szinten 700 ezer e-recept képződik, azonban a receptek java részét még a gyógyszerészek viszik fel a felhőbe. Mint mondta, a cél az, hogy a receptek már a felírás helyén (rendelő, kórház) felkerüljenek az EESZT-be.

Vartus Gergely beszámolt arról is, hogy az EESZT bevezetéséhez több mint száz egészségügyi rendszerszállítóval kellett összedolgozni. A rendszerhez történő csatlakozás “gyermekbetegségei”, a csatlakozás esetleges nehézségei a rendszerszállítók eltérő felkészültségéből és hozzáállásából adódott – jegyezte meg.

A miniszteri biztos úgy vélte, hat hónapos folyamatos működés után lehet majd biztosan kijelenteni, hogy a rendszer működik, és jövő év végére el kellene eljutni odáig, hogy az EESZT használata olyan természetes lesz, mint a villanyt felkapcsolni a rendelőben.

Az EESZT fejlesztésére további 23 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek