EUR: 323,04 Ft
CHF: 276,56 Ft
2018. július 16., hétfő
Valter

Belföld

Megint elmaradt a világvége…

Azért az a 2012-es majaőrület (miszerint elérkezett a világvége 2012. december 21-én) máig nagy hatással van rám. Van-e alternatív tüzelőanyagunk? – kaptam a kérdést onnan, ahonnan azért nagyon nem vártam. Nincs, de nem is kell. Miért? Mert ha világvége van, akkor vége van a világnak, nem?

De. Olyannyira nincs és nem volt világvége, hogy három évvel később gyermekáldás köszöntött ránk. Márpedig a világvégére csak nem születik egy ilyen elképesztően intelligens, tudatos és aranyos, Metta V. Victor főhősének beillő komisz kölök. Márpedig a mi kölkünk felettébb komisz, cinkos, pajkos és a műanyag motoros végsebessége messze veri a TGV-ét.


Lesve, figyelve mindennapjait, az ember rájön: ha valamiért, akkor ezen élmény elmulasztása miatt lett volna nagy kár, ha a maják – vagy legalábbis az önmaguk által felkent, de amúgy fogadatlan prókátoraik öt éve hangoztatott – jóslata valóra válik. Mert a teremtés csodája egyszeri és megismételhetetlen, minden egyes emberben más és más. Jézustól saját gyermekeinkig.

Az meg pláne, ha karácsonyra születik a gyermek.


Ott minden világnak a kezdete s nem a vége van.

De azért beszédes, hogy az embereket ennyire izgatja a világ vége. Miért? Mitől félnek? Hogy nem végeztek el valamit? Hogy szegényen halnak meg? Hogy írásaik, filmjeik megsemmisülnek? Hogy senki soha meg nem tudja, hogy valaha léteztek e földön? Hogy érdemes volt-e összeveszni mindenkivel? Hogy egy átlógó faág miatt megérte-e harminc évig nem fogadni a szomszéd köszönését?

És még megannyi hogy…

Amit majd jövőre igyekszünk megválaszolni.

Feltéve, hogy addig nem lesz világvége…

Kapcsolódó Cikkek