2018. október 16., kedd
Gál

Belföld

Parragh: Erősíthetik a versenyképességet az új választott bíróságok

Erősíthetik a gazdaság versenyképességét az új választott bíróságok, mivel a felek bizalmából az állami bíráskodásnál gyorsabban és hatékonyabban rendezhetik a vállalkozások vitás ügyeit – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

A testület elnöke a választott bíróság elnökségének felállítása alkalmából ismertette, hogy az MKIK mellett Állandó Választottbíróság néven működő új testület jogosult a kereskedelmi választottbíráskodásra az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyek így feladat-, és hatáskör nélkül maradva, megszűnnek. Indoklása szerint az elmúlt évek bankszektort, hitelezést, energiakereskedelmet érintő változásai, vagy az új piaci szereplők megjelenése miatt új vitalehetőségek jöttek létre, megváltoztak a választott bíróságok feladatai, ezzel elkerülhetetlenné vált a régi választott bíráskodás átalakítására.


Az MKIK az infrastrukturális háttérrel és a választott bírák javadalmazásával biztosítja a választott bíróság működését, ám az ítéleteket semmilyen formában nem befolyásolja, a választott bíróság elnökségének tagjai pedig nem tárgyalhatnak ügyeket, ezzel lemondanak a bíráskodással járó javadalmazásról – tette hozzá.

Parragh László kifejtette, hogy a választott bíróság elnöksége az által összeállított ajánlási listáról jelölhet bírót, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a bíró személyéről. A választottbíró-ajánlási listára kiváló felkészültségű, jogi szakvizsgával és legalább 10 év gyakorlattal rendelkező, 70. életévét be nem töltött jogászok kerülhetnek, amennyiben az elnökség többsége szerint a feladatra alkalmasak – tette hozzá.


Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ajánlási listának nincs felső korlátja, a felek olyanokat is jelölhetnek, akik ezen nem szerepelnek, de megfelelnek a választott bíráskodás feltételeinek. Az MKIK vezetője arra számít, hogy 30-40 ember tárgyalja majd az ügyeket, de az ajánlási listára ennél jóval többen kerülhetnek.

Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára felidézte, hogy az Igazságügyi Minisztérium újrakodifikálta a nagy eljárásjogi kódexeket, ezt követően tért rá jogalkotás a választott bíráskodás keretrendszerének reformjára. Az Országgyűlés május 30-án fogadta el a választott bíráskorásról szóló, 2018. január 1-jén életbe lépő 2017. évi LX. törvényt, amely az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (Uncitral) 2006-ban módosult modelltörvényéhez igazodik és a régi választottbírósági rendszer számos hiányosságát is pótolja – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy nem minden országban működik nemzetközi hírű választottbírósági rendszer, Magyarországon viszont még a rendszerváltás előtti évtizedekben sem szünetelt. Korszerű jogi keretét 1994-ben törvény rögzítette, ám ez a nemzetközi szabályozási tendenciák és az elmúlt közel negyedszázad változásai miatt elavult. Az egymás mellett működő – pénz- és tőkepiaci, energetikai, sport- és agrárterületet lefedő – állandó bíróságok sokasága, a rendszer szétaprózódása indokolttá tette a választottbíráskodási fórumok egyszerűsítését – hangsúlyozta. Az államtitkár szerint a választott bíróságok csak akkor válthatják ki az állami bíráskodást és a hasonló jogkörrel felruházott külföldi testületeket a gazdasági szereplők vitás ügyeinek rendezésében, ha azokkal azonos színvonalú, de gyorsabb döntéshozással kiérdemlik az érintettek bizalmát.

Kecsmár Krisztián hangsúlyozta, hogy a jogalkotói szándék szerint az új választottbírósági rendszer javíthatja a magyar gazdaság versenyképességét és a befektetési környezetet.

Kapcsolódó Cikkek

  • Fegyvereket foglaltak le Miskolcon

    Fegyvereket foglaltak le Miskolcon

    Engedély nélkül tartott fegyvereket foglalt le a rendőrség Miskolcon – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-vel kedden.

  • Szavaztak! Elfogadták a Soros-Sargentini jelentést visszautasító határozatot

    Szavaztak! Elfogadták a Soros-Sargentini jelentést visszautasító határozatot

    Megszavazta a parlament kedden a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely arra szólítja fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot ért valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.