2017. december 12., kedd
Gabriella

Belföld

Szijjártó: A kormány elutasítja a kvótákat, és harcolni fog a magyar érdekekért

Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, mely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén.

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.


Hozzátette: a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, “teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”.

“Amikor Magyarországot támadják, akkor olyan országot támadnak, amely a saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé” – fogalmazott.


Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le – mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémájának nevezve, hogy “a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat”.

Szijjártó leszögezte, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Mint mondta, az EU “minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe”, ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.

/Fotó: KKM

Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Leszögezte: a szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége.

Pardavi beszélt a civil törvényről, amelyet az Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlított, illetve figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom “sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát”. Úgy vélekedett, “a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója “optikai csalódásnak” nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve. Hozzátette, a mostanihoz hasonló szuverenitásviták korábban azért nem törtek felszínre, mert a jólét, a gazdasági konjunktúra elnyomta ezeket.

Gál Kinga fideszes képviselő elmondta, semmilyen vizsgálat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon, ahol nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat. Értetlenségének adott hangot a civil törvény miatt tiltakozással kapcsolatban, feltéve a kérdést, hogy az miért jelent gondot, ha az érintett szervezeteknek nincs rejtegetnivalójuk.

Párttársa, Járóka Lívia arról számolt be, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő kijelentette, a kormány helytelenül úgy állítja be a tevékenységét érintő vizsgálatokat, mintha 500 millió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra.

A vitán felszólaló külföldi képviselők többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt. Egyesek a demokratikus elvek és a sajtószabadság csorbulását, mások a migrációs politikát kritizálták, de szóba került egyebek mellett a nemzeti konzultáció kérdése is. Voltak ugyanakkor, akik kiálltak a kormány mellett, mondván, hogy számos kérdésben jól ellenállt az EU nyomásgyakorlásának.

/Fotó: KKM

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A magyar kormány kitart migrációs politikája mellett

A tárcavezető szerint a LIBE-meghallgatásnak, a Magyarországgal szembeni jelentésírásnak kizárólag az illegális bevándorlás megítélésével kapcsolatos jelentős különbség az oka. Míg ugyanis a LIBE-bizottság és az EP-képviselők jelentős többsége Európa szempontjából pozitív fejleménynek tekinti az illegális bevándorlást, addig a magyar kormány azt veszélyesnek, a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést pedig rossznak, károsnak tartja. Hozzátette, az utolsó lehetőségig küzdeni fognak azért, hogy ne léphessenek életbe a magyar emberek biztonságával, akaratával ellentétes döntések.

“Az európai intézményeknek kutyakötelességük lenne lépéseket tenni Európa biztonságának helyreállítása érdekében ahelyett, hogy egyes tagállamokat kipécéznek” – jelentette ki.

Szijjártó Péter azt is mondta, nincs kétsége afelől, hogy a Magyarországról szóló jelentés “már készen van”, “a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözést” vezérlő politikai motiváció erőteljesen látszani fog benne, és “nem lesz független” Soros György álláspontjától.

Szerinte a csütörtök délelőtti meghallgatás alapján beigazolódtak Kovács Zoltán kormányszóvivő korábbi szavai a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözésről. Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak, “kipécézték” az országot – mondta.

A Magyarországnak járó EU-s pénzek ügyében a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra érkező uniós források jelentős részét, mintegy háromnegyedét nagy nyugat-európai vállalatok használhatják fel.

/Fotó: KKM

Szijjártó Péter kérdésre reagált arra, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép. A kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt az érveit – kommentálta a hírt.

A kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést végrehajthatatlannak nevezte, mert semmilyen módszerrel nem lehet a schengeni zónán belül erőszakkal egy adott országban tartani a letelepített embereket.

A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is, mivel a bevándorlás kérdése nemzeti hatáskör. Ezért a kormány a szuverenitás megsértésének tekinti, hogy európai intézmények el akarják venni egyes tagországok jogát attól, hogy saját maguk döntsék el, kit engednek be a területükre és kit nem – közölte.

A miniszter kérdésre megjegyezte, hogy a Magyarországot hevesen bíráló, a kötelező betelepítési kvótarendszert “hangosan dicsőítő” országok “olyan remekül teljesítettek” kvótaügyben, hogy az átlagos teljesítési szint elérte a 25 százalékot.

Magyarország európai tanácsi szavazati jogának esetleges felfüggesztését firtató felvetésre Szijjártó Péter úgy reagált: nem szeretne belemenni a “science fiction világába”, hiszen még nem tudni, hogyan fog dönteni az Európai Bíróság.

A visegrádi négyek (V4) egységének esetleges meggyengítésére vonatkozó kérdésre a miniszter azt válaszolta: a V4 az EU-n belül ma a legerősebb, leghatékonyabb szövetség, az pedig nem kérdés, hogy ez nem tetszik mindenkinek. A V4 meggyengítésére mindig voltak és lesznek is kísérletek, “ezeken mi egymás között mindig jókat nevetünk” – fogalmazott.

Szintén kérdésre elfogadhatatlannak nevezte azt a megközelítést, miszerint Magyarországon nincs demokrácia. “Nincs semmi, ami miatt szégyellnünk kellene magunkat, amikor a demokráciáról vagy a jogállamiságról beszélünk” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Újabb szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatti uniós jogsértési eljárás

Újabb szakaszba léptette csütörtökön az Európai Bizottság a menekültügyi szabályozás miatt korábban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Magyarországnak mostantól két hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat a 2015. decemberében kezdeményezett eljárás keretében.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A kvóták a “Soros-tervbe” illeszkednek

    A kvóták a “Soros-tervbe” illeszkednek

    Az Európai Parlament (EP) határozatában rögzített betelepítési kvóták ellentétesek a magyar nemzeti érdekkel, és abba a “Soros-tervbe” illeszkednek, amely bevándorlók befogadását akarja Magyarországra kényszeríteni – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Íme a Plus Size Stílusbiblia

    Íme a Plus Size Stílusbiblia

    Bár Kozma Rita neve első hallásra nem tűnik ismertnek, még sokaknak azonnal a teltkarcsúságra gondolnak. Nem véletlenül, hiszen a legtöbben „Plus Size guruként” aposztrofálják, miután szinte ő az egyetlen, aki átfogóan foglalkozik a teltkarcsúak helyzetével.

  • Szijjártó: A józan ész talaján maradva kell megoldani Európa problémáit

    Szijjártó: A józan ész talaján maradva kell megoldani Európa problémáit

    Európa nagyon komoly problémákkal néz szembe – mint a migráció, a gazdaságfejlesztés és az Európai Unió bővítése -, és ezeket érzelmi alapon nem, csak a józan ész talaján lehet jól megoldani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) keddi minszki kormányfői csúcstalálkozóján elmondott felszólalásában, amelyről utána telefonon beszámolt az MTI-nek.