2018. június 19., kedd
Gyárfás

Belföld

Szijjártó: A meghallgatás oka a magyar kormány bevándorláspolitikája

Ha a magyar kormány nem ilyen politikát vinne a bevándorlás tekintetében, akkor nem került volna sor az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki meghallgatására – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A tárcavezető úgy vélte, már az elmúlt egy-másfél évben világosan látszódott, hogy a nyugat-európai politikai elit és emberek véleménye “elkezdett széttartani egymástól”. Nyugat-Európában az emberek “biztattak minket”, azt mondták, bárcsak az ő kormányaik is így tennének, és “végre valaki felismerte az illegális bevándorlásban rejlő veszélyt”. Ezért egyáltalán nem volt meglepő, hogy a meghallgatáson a várakozásokhoz képest sokkal többen szólaltak fel Magyarország mellett, mint ahogy az sem volt meglepő, hogy “a minket vádoló, minket bíráló képviselők” szinte egyetlen konkrétumot sem tudtak felhozni – magyarázta.


Kijelentette: a meghallgatás “ugyanannak a boszorkányüldözésnek” a része, amelynek keretében rövid időn belül már negyedszer rendeztek meghallgatást Magyarországról. Ha a magyar kormány nem ilyen politikát vinne a bevándorlás tekintetében, akkor erre a meghallgatásra sem került volna sor – közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: semmi ok nincs arra, hogy Magyarországot jogállamisági kérdésekben az EP bármelyik bizottsága elé citálják. “Semmifajta szégyellnivalónk nincsen, semmi olyan kirívó dolog nem történik Magyarországon, amivel az Európai Unióban kiemelkednénk a többi tagország közül”, a kötelezettségszegési eljárások számának tekintetében pedig a középmezőnyben áll az ország – értékelt.


Megjegyezte: “általános percepciók, érzések, mindenfajta alapot nélkülöző vádak, egyoldalú tájékoztatásból táplálkozó butaságok hangzottak el” a meghallgatáson.

A külügyminiszter szerint el kellene oszlatni azt a Nyugat-Európában eluralkodni kezdő tévképzetet, hogy a társadalmat az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) képviselik. Ezzel szemben a társadalmat azok képviselik, akikre az emberek szavaztak – mutatott rá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy Magyarország ezután sem lesz hajlandó illegális bevándorlókat befogadni, és az ebben az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszában “minden létező érvet fel fogunk vonultatni, el fogjuk mondani, hogy az illegális bevándorlás veszélyes Európára”, ezért a kötelező betelepítési kvóta is veszélyes, mert “újabb és újabb emberek fejében alakítja ki azt a képzetet, hogy nyugodtan lehet Európába jönni”. A kvóta végrehajthatatlan is, mert egyik schengeni tagországból a másikba mindenki szabadon utazhat – fűzte hozzá.

Mint mondta, mindez az európai szabályokkal is ellentétes, ugyanis az európai szerződések a bevándorlás kérdését nemzeti hatáskörbe adják, “az pedig mindenkinek a szuverén joga, hogy eldöntse, kit enged be a saját területére”. A szuverenitás ilyen korlátozása csak az európai szerződések módosításával lehetséges, de az egy nagyon hosszú folyamat, és ahhoz a nemzeti parlamenteknek kell dönteni, nem az Európai Bizottságnak vagy valamelyik miniszteri tanácsnak Brüsszelben – közölte.

Szijjártó Péter kitért az ukrán oktatási törvény ügyére is. Elmondta: pénteken “nagyon fontos győzelmet” arattak az EU-Ukrajna társulási tanács ülésén, mert az EU “magáévá tette a magyar elvárásokat”, világossá tették, hogy az unió elvárja: megszerzett kisebbségi jogokat Ukrajna ne vegyen el, az oktatási törvényről valódi, tartalmi párbeszédet kell folytatni a nemzeti kisebbségekkel, továbbá teljes mértékben végre kell hajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Magyarország is pontosan ezt a három szempontot fogalmazta meg – emlékeztetett.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek