EUR: 322,68 Ft
CHF: 282,51 Ft
2018. október 23., kedd
Gyöngyi

Belföld

Tarlós: Indulnak a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi munkálatai

Indulnak a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi fejlesztési munkálatai, az előrelépés komoly lesz – jelentette ki a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Tarlós István azt mondta: jövőre megvalósul az Aranyhegyi-patak árvízvédelme és a pünkösdfürdői védmű magasítása.


A Barát-patak torkolatánál azonban nem biztos, hogy a fővárosnak kell megépítenie a védművet, mivel az Budakalász és Pomáz érdeke – tette hozzá.

A főpolgármester azt mondta, hogy a Dunával párhuzamos – római-parti – védmű nyomvonaláról néhány hónapig még folytatható vita. A főváros felkért egy “tudós társaságot”, amelyben három egyetemi tanszék, a vízügyi főigazgatóság, valamint a tájépítészek egyik professzora is részt vesz. A testület tagja “három olyan megkérdőjelezhetetlen szaktekintély, akiket annak idején Lányi András (…) próbált felhasználni a tiltakozók ügy érdekében” – fogalmazott.


A grémium feladata, hogy vitassa meg a római-parti védmű nyomvonalának “szakmai státuszát és követelményeit”, és adjon szakmai véleményt – mondta Tarlós István. Kitért arra is, hogy a part menti nyomvonalat támogatók és ellenzők képviselői is részt vehetnek majd megfigyelőként a grémium megbeszélésein.

Közölte azt is, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek megbízott egy mélyépítési tervezőcéget, hogy készítsen még egy részletes összehasonlító szakvéleményt a Nánási út-Királyok útjai nyomvonalra.

A 3-as metró felújításáról szólva a főpolgármester közölte: az északi szakasz felújított állomásainak műszaki átadás-átvétele jövő decemberben történhet meg, ezután következnek majd a déli, végül a középső szakasz állomásai. Az utóbbiakra vonatkozó tenderek várhatóan jövő év elején fognak megjelenni, a szerződéskötések 2018 nyarára várhatók. A déli szakasz állomásain a munka 2018 harmadik negyedévében indulhat és 16 hónapig tart, a középső szakaszon pedig legkorábban 2019 negyedik negyedévében kezdődhet meg az állomások felújítása – közölte.

Tarlós István kitért arra is, hogy “az egyesek által annyira vágyott” kaotikus állapotokkal, illetve “a budapesti (…) közlekedés teljes összeomlásról felépített (…) vízióval ellentétben a közvélemény megelégedésével zajlik” a metrópótlás.

A felújított orosz metrókocsik állítólagos rozsdásodásáról azt mondta, hogy az nem rozsda, hanem a mosásnál ottmaradt olajfolt.

Tarlós István szólt a 2021-ig megvalósítható nagyprojektekről is. Ezek között említette a Lánchíd és a Váralagút felújítását, amely 29 hónapot vehet igénybe, és 2018 harmadik negyedévben kezdődhet meg.

Várható a BAH-csomópont felüljárójának felújítása is; ennek az átfutási ideje 14 hónap, és 2018 második negyedévében kezdődhet – mondta. A főpolgármester hangsúlyozta, mindenképpen el akarják kerülni, hogy miközben zajlik a metrófelújítás, a Lánchidat, az Alagutat és a BAH-csomópontot is egyszerre zárják le.

A tervek között szerepel a rakparti aluljárók felújítása, valamint a belvárosi és városligeti távfűtővezetékek átépítése is – közölte.

Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ eladásából befolyó összeget fejlesztési célokra szánják. “Nem elképzelhetetlen, hogy ennek valamennyi hányadát akár” akadálymentesítésre fordítsák a 3-as metró felújítása során, ha ennek nincsen jogi akadálya – tette hozzá a főpolgármester.

A hajléktalanokról szólva Tarlós István azt mondta, hogy ma gyakorlatilag csak az nem kap hajléktalanellátást, aki nem kéri, nem akarja vagy nem hajlandó igénybe venni.

A főpolgármester egyúttal tűrhetetlennek nevezte, hogy a főváros “frekventált pontjai ne legyenek funkcionális használatnak megfelelő állapotban”. Ahol több százezer ember megfordul naponta, például a metróállomások aluljáróiban, ott rendnek kell lenni – jegyezte meg.

A főpolgármester közölte, januárban a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a máltai szeretetszolgálat, valamint az ombudsman bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy mi a teendő az ügyben. “Emberséges megoldást akarunk, a hajléktalanellátás feltételeit tovább akarjuk javítani, de a városban rendet is akarunk” – hangsúlyozta.

Rámutatott arra is, hogy a fővárosi kezelésű közterületeken továbbra is szabálysértés életvitelszerűen tartózkodni, hiszen az Alkotmánybíróság a hajléktalanrendeletnek ezt a részét korábban nem semmisítette meg, csak a kerületek rendelkezéseit tartalmazó mellékletét. A szabálysértési törvény szerint közérdekű munka, ha pedig valakit hat hónapon belül már kétszer felelősségre vontak emiatt, elzárás is kiszabható. A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy a “főváros eddig nem élt ezzel a lehetőséggel, de meg kell fontolni, ne éljünk-e vele a jövőben”.

A sajtótájékoztatón részt vett Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője, aki elmondta: senkinek nem kell azért az utcán maradnia, mert nincs a hajléktalanellátásban hely. Közölte, Budapesten a szállásokon 5500 ágy van – a kihasználtságuk most 70-80 százalékos -, és 41 utcai gondozó szolgálat működik.

Kitért arra is, hogy a főváros 20 millió forintos segítségével a hajléktalanok fertőtlenítő fürdetését végző intézmény szolgáltatása, amely nyár közepe óta szünetelt, január végétől egy új helyen újraindul.

Kapcsolódó Cikkek