2018. december 19., szerda
Viola

Belföld

Tovább folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása

Tovább folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása, a növekedés idén és jövőre is megközelíti a 4 százalékot – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön Budapesten azon a sajtótájékoztatón, amelyen részletesen bemutatták az MNB Inflációs jelentését.

Kiemelte: a lakossági jövedelmek és a fogyasztás dinamikus bővülése meghatározó marad egészen 2020-ig. A folyó fizetési mérleg aktívuma szűkül, de tartósan fennmarad.


Az MNB szakértői továbbra is arra számítanak, hogy a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon 2019 második negyedévében érkezik el.

Balatoni András hozzátette: az államadósság tovább csökken, a két százalék körüli államháztartási hiány és gazdasági növekedés együttes hatására.


A gazdasági növekedés 2017-ben és 2018-ban 3,9 százalék lesz a jelentés szerint, utána lassul: 2019-ben 3,2 százalék, 2020-ban 2,7 százalék lesz. A GDP bővülését jövőre még a korábban vártnál is jobban támogatja az erős külső konjunktúra, az uniós támogatások növekvő felhasználása, illetve az export erősödése.

A gazdasági növekedést tekintve 2019-től a lassulást leginkább a beruházási dinamika mérséklődése idézi elő , amit részlegesen ellensúlyoz csak az, hogy a kivitel nettó módon pozitívba fordul.

A jelentés készítői továbbra is dinamikus béremelkedést várnak, amihez az erősödő alapfolyamatok és az adminisztratív intézkedések is hozzájárulnak. Úgy vélik, a demográfiai folyamatok egyre nagyobb korlátot jelentenek a foglalkoztatás bővülése szempontjából.

A háztartások fogyasztása továbbra is erőteljes marad: idén 4,6 százalékkal, jövőre 3,8 százalékkal bővül, majd 2019-ben és 2020-ban 3,0-3,0 százalékkal nő.

A jegybanki elemzők szerint az elmúlt időszak inflációs alapfolyamatai alapján az árak pályája, alakulása alacsonyabb lehetne, ezzel ellentétesen hat a nyersanyagárak emelkedése.

Újságírói kérdésekre a jegybanki szakértők, Balatoni András és Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: a 2020-as év hasonlíthat majd a 2016-osra az uniós források tekintetében, a források lehívásában némi visszaesésre számítanak, ami a gazdasági növekedésre, a beruházásokra és az importigényre, így a külső egyensúlyra is hatással lesz.

A munkaerő termelékenysége jövőre jelentősen bővül, az idei 2 százalék után 3,2 százalékkal nő, amit egyrészt a termelő beruházások növekedése, másrészt a kisebb foglalkoztatás-bővülés okoz.

A munkaerőhiány nagymértékben hat a bérnövekedésre, ami a következő években is magas marad, a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset idén 12,5 százalékkal, jövőre 9,6 százalékkal nő majd, de még 2019-ben is várhatóan 6,5 százalék, 2020-ban 6,4 százalék lesz az emelkedés üteme.

Az inflációs jelentés szerint a versenyszférában az átlagkereset idén 11,5 százalékkal, 2018-ban 8,7 százalékkal emelkedik, 2019-ben és 2020-ban 7 százalék körül nő majd.

Az államháztartási hiány a teljes előrejelzési horizonton a GDP 2 százaléka körül alakulhat.

A jelentésből kitűnik, hogy a beruházások idén több mint 22 százalékkal bővülnek, jövőre 12 százalékkal nőnek, 2019-ben már csak 4,1 százalékkal gyarapodnak.

Az export idén 6,8 százalékkal, jövőre 7,8 , 2019-ben 7,3 százalékkal emelkedik, az import 2017-ben 9,6 százalékkal, jövőre 8,9 százalékkal, 2019-ben 7,2 százalékkal bővül.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek