2019. január 22., kedd
Artúr, Vince

Belföld

A magyar lakossági energiaárakat nem érintette az általános európai emelkedés

Szinte azonos ütemben emelkedett az áram uniós átlagára és csökkent a hazai lakossági díj 2013-tól, a rezsidíjak befagyasztása után sem a földgáz, sem a villany ára nem követte az uniós trendet – írja szerdai számában a Magyar Idők.

A lap a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adataira hivatkozva azt írja, hogy 2010 előtt az áram és a földgáz lakossági ára közelített az európai uniós átlagárak szintjéhez, nyolc évvel ezelőtt azonban a folyamat megtorpant.


A lap szerint ennek oka, hogy 2010 júliusa és decembere között az Orbán Viktor vezette kormányzat moratóriumot hirdetett az átlagos lakossági áram- és gázárakra. Később, 2011 februárjában pedig új módját vezette be a gázár meghatározásának. Eszerint nem emelkedett tovább a földgáz tarifája azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik legfeljebb 1200 köbmétert fogyasztanak évente, a nagyfogyasztók számára pedig alig 12-16 százalékkal emelkedtek a költségek. Az áram ára az ezt követő két évben enyhén ingadozott a 2010-es érték körül.

Felidézik, a kormány 2013-tól három lépésben, 25 százalékkal csökkentette az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát, a rezsicsökkentési program révén egyenletesen mérséklődtek a lakossági áram- és gázárak. Eközben a villamos energia átlagára az Európai Unióban szinte a hazai csökkentésével azonos mértékben emelkedett, gyakran majdnem kétszerese volt az uniós átlagár a hazainak. A MEKH honlapján elérhető adatokból kiderül az is, hogy 2010-et megelőzően Európában a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a lakosság fizetőképességéhez képest. A legfrissebb, 2017. decemberi összehasonlításból pedig az olvasható ki, hogy a múlt év végén az ötödik legolcsóbb volt a magyar fogyasztók számára a villamos energia, míg a földgáz ára hátulról a harmadik volt.


A rezsiköltségek mérséklésének hatására 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege. A családok átlagosan évente mintegy 170 ezer forintot, összesen 1200 milliárd forintot takarítottak meg. Ez az összeg pedig már meghaladja azt a pénzmennyiséget, amelyet a 2010 előtti időszakban profitként vittek ki a szolgáltatók az országból – írja a Magyar Idők.

Kapcsolódó Cikkek

  • Nyomoznak az MTVA-ban randalírozók ellen

    Nyomoznak az MTVA-ban randalírozók ellen

    Nem számítottak hivatalos személynek azok az ellenzéki politikusok, akik szabályosan megostromolták az MTV stúdióit múlt év decemberében, ezért ellenük és nem az őket az épületből eltávolító fegyveres biztonsági őrök ellen indít nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.

  • Brüsszel pénzt adna Sorosnak

    Brüsszel pénzt adna Sorosnak

    Jogállamisághoz kötnék az uniós kifizetéseket, illetve rengeteg pénzt adnának civil szervezeteknek az Európa Parlamenti képviselők, akik mindkét indítványt megszavazták múlt csütörtökön.

  • Teljesen megújul a SOTE

    Teljesen megújul a SOTE

    Teljesen megújulhat a Semmelweis Egyetem – jelentette ki Merkely Béla, az intézmény rektora hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

  • Náci karlendítéssel pózolt Sneider neje

    Náci karlendítéssel pózolt Sneider neje

    Náci karlendítéssel köszöntötte a násznépet Sneider Tamás újdonsült, ügyvéd felesége, amikor 2016 nyarán a Jobbikot addig kiszolgáló jogász hozzáment “a néppártosodás ökléhez”, vagyis a Roy becenevű egykori szkinhedvezérhez, akinek a lagzin is ez a becenév állt az ültetőkártyáján.