2018. május 26., szombat
Evelin, Fülöp

Belföld

A magyar lakossági energiaárakat nem érintette az általános európai emelkedés

Szinte azonos ütemben emelkedett az áram uniós átlagára és csökkent a hazai lakossági díj 2013-tól, a rezsidíjak befagyasztása után sem a földgáz, sem a villany ára nem követte az uniós trendet – írja szerdai számában a Magyar Idők.

A lap a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adataira hivatkozva azt írja, hogy 2010 előtt az áram és a földgáz lakossági ára közelített az európai uniós átlagárak szintjéhez, nyolc évvel ezelőtt azonban a folyamat megtorpant.


A lap szerint ennek oka, hogy 2010 júliusa és decembere között az Orbán Viktor vezette kormányzat moratóriumot hirdetett az átlagos lakossági áram- és gázárakra. Később, 2011 februárjában pedig új módját vezette be a gázár meghatározásának. Eszerint nem emelkedett tovább a földgáz tarifája azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik legfeljebb 1200 köbmétert fogyasztanak évente, a nagyfogyasztók számára pedig alig 12-16 százalékkal emelkedtek a költségek. Az áram ára az ezt követő két évben enyhén ingadozott a 2010-es érték körül.

Felidézik, a kormány 2013-tól három lépésben, 25 százalékkal csökkentette az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát, a rezsicsökkentési program révén egyenletesen mérséklődtek a lakossági áram- és gázárak. Eközben a villamos energia átlagára az Európai Unióban szinte a hazai csökkentésével azonos mértékben emelkedett, gyakran majdnem kétszerese volt az uniós átlagár a hazainak. A MEKH honlapján elérhető adatokból kiderül az is, hogy 2010-et megelőzően Európában a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a lakosság fizetőképességéhez képest. A legfrissebb, 2017. decemberi összehasonlításból pedig az olvasható ki, hogy a múlt év végén az ötödik legolcsóbb volt a magyar fogyasztók számára a villamos energia, míg a földgáz ára hátulról a harmadik volt.


A rezsiköltségek mérséklésének hatására 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege. A családok átlagosan évente mintegy 170 ezer forintot, összesen 1200 milliárd forintot takarítottak meg. Ez az összeg pedig már meghaladja azt a pénzmennyiséget, amelyet a 2010 előtti időszakban profitként vittek ki a szolgáltatók az országból – írja a Magyar Idők.

Kapcsolódó Cikkek