2019. január 21., hétfő
Ágnes

Belföld

A soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult Szegeden

A komplex soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a munkára Nagy László kutatócsoportja 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól – tájékoztatta az akadémia kedden az MTI-t.

Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, evolúciós családfák állíthatók fel.


A közlemény szerint Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban, a funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, rizomorfok genetikai hátterére, a felfedezés hosszú távon az erdészeti védekezésben is segíthet.


Nagy László nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant elnevezésű, 1,5 millió eurós támogatását az evolúciós családfák elemzésén alapuló módszereket alkalmazó kutatási programjára, amely legfontosabb célja a komplex soksejtűség genetikai alapjainak jobb megismerése.

A komplex soksejtű élőlények – köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat – sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata. Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak – áll a közleményben.

Kapcsolódó Cikkek

  • Szánalmasan kevesen tüntettek

    Szánalmasan kevesen tüntettek

    Nagyobb volt a füstje, mint a lángja a szombatra meghirdetett ellenzéki demonstrációsorozatnak, amelynek az volt a célja, hogy leállítsák az országot.

  • Kígyózó sor a Corvin mozi székeiért

    Kígyózó sor a Corvin mozi székeiért

    Óriási volt az érdeklődés a Corvin mozi székei iránt, ugyanis péntek délelőtt 10 és 12 óra között hatalmas tömeg állt sorba, hogy az 1000 forintos régi moziszékekből legalább egyet hazavihessen.

  • A többség elutasítja az ellenzék színjátékát

    A többség elutasítja az ellenzék színjátékát

    A magyar emberek 60 százaléka szerint az ellenzéki pártok és politikusok a hatalomra jutás érdekében használják fel a tüntetések adta szereplési lehetőséget – derült ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából.