2018. július 17., kedd
Endre, Elek

Egyéb

A színművészet csak eszköz lehet ahhoz, hogy a mai fiatalok többé, jobbá és értékesebbé váljanak

Ahogy elnéztem az interneten található színész iskolák hirdetéseit, csak kapkodtam a fejem. Ezen felbuzdulva azonban, jobban belemélyedtem s utánaeredtem, annak, “ha én huszonéves lennék” melyik iskolába is jelentkeznék? Rögtön megakadt a szemem a Kazán István Kamaraszínház által közzé tett hirdetésen, az különösen tetszett hogy volt egy olyan rész amely megjelölte hogy kiknek ajánlja, és kiknek nem ajánlja a képzést.

Az iskola vezetője, Kriszt László elmondta, a szakma, no és maga az élet nagyon is összefügg, és az iskolában erre is odafigyelnek.


Legutóbb Koltai Róbert tartott előadást a színésznövendékeknek (Fotó: Telegdy István)


– No akkor vegyük sorjába, miért írták ki azt, hogy vannak olyan fiatalok, akiknek egyáltalán nem ajánlják?

– Nézze, ez egy kori sajátosság, hogy minden második fiatal énekes, színész vagy éppen táncos akar lenni. Ezen elképzelésükhöz nem kalkulálják hozzá, de élettapasztalat híján, nem is tudnák hogy ez a szakma, nevezzük összegzően “előadó-művészeti ágak” tanulása, művelése, milyen rengeteg lemondással, mennyi de mennyi kitartással, szorgalommal, kudarccal és kihívással jár, s akkor csak egy pár, a szakmánkkal járó jelzőt használtam. Tehát mindezzel annyit szerettem volna mondani, hogy ha hiányoznak ezek a személyiség jegyek, akkor rövid időn belül vagy lemorzsolódnak, vagy kudarcokkal teli szenvedés lesz az egész életük.
– Vagy is, nem lehet akárkiből színész?
– Nem bizony, de hogy kiből lehet vagy lesz színész, ha hiszi ha nem, nem is a külső körülmények – habár azok is igen meghatározók – hanem adott személy belső, lelki, szellemi, értelmi képességei fogják eldönteni. Mert ha ezek a
képességek megvannak – esetleg magas szinten – akkor ők befolyásolják a körülményeiket és nem a körülmények determinálják őket. Persze nem lehet ezt csak fekete vagy fehérben kifejteni, hiszen minden ember más, s mások
a körülményei is, de a lényeg hogy amennyiben sikerül az adott fiatalnak elindulni egy értelmi, szellemi, érzelmi és kulturális fejlődés útján, akkor nagy eséllyel fogja azt elérni ami szíve vágya, még egyszer hangsúlyozom, ez egy nagyon nehéz pálya.
– Tehát ha jól értem, akkor a színművészet is csak egy eszköz, az önfejlődésre!
– Pontosan. A színművészet csak eszköz lehet ahhoz, hogy a mai fiatalok többé, jobbá és értékesebbé váljanak. A többi, a jókor jó helyen, a nagy lehetőség…nos azt nem lehet befolyásolni. Gondoljon bele, lehet úgy horgászni hogy kijelentem, hogy csak 1 kiló 50 dekás ponty akadhat a horgomra? Naná hogy nem, de a többi az csak rajtam múlik, a befektetett mennyiségi és minőségi munkába. Sajnos ezekkel nincsenek tisztába a mai fiatalok, hiszen
a legtöbbet szeretnék elérni, a lehető legkevesebb munkával, tisztelet a kivételnek.
– A netten végignézve az önök iskoláját, intenzív munkát feltételeztem, jól láttam?
– Abszolúte, éppen ezért jeleztük, hogy kíméljenek az unatkozók, a lusták, a semmit nem akarók. Így értük el azt, hogy mindegy ki honnan jött, milyen a kulturális szintje, ha akar tanulni, ha megtesz mindent, akkor fog fejlődni,
s akkor lépésről-lépésre előbbre fog jutni, de mindenhez idő kell, azt nem lehet felgyorsítani, kikerülni. Ezért lehetséges a munka egy színész csoporton belül, a nyolc általános iskolás és a doktori fokozattal bírónak egyaránt, mert van közös nevező, és ez maga a mennyiségi és minőségi hozzá állás, hiszen a színházi szakmával, mindegyikőjük csak most ismerkedik, most ízlelgeti.
– Ön nagyon komolynak tűnik, amikor ezekről beszél!
– Az sose baj, egyébként komolyan veszem azt amit csinálok, máshogy nem is lehet, de a külső páncél mögött, lágy szív dobog, mert még is csak “elsősorban emberek vagyunk, s csak utána, bármi mások” nézetet vallom. A dolgokba nem beledögleni kell, hanem megélni kell azt. Amibe belehal valaki, vagy ha valamit nagyon nem csinál jól, azt nem biztos hogy csinálnia kell.
– Hogy tapasztalja a többi színésziskolába folyó képzést, milyen színvonalúnak látja,
egyáltalán mi a véleménye a hazai színészképzésről?

– Általánosan nem tudok semmilyen véleményt mondani, mert több szemszögből is lehet elemezni, az ön által feltett hosszú kérdést. Ismerek nagyon színvonalas, és ismerek végtelenül rossz, igénytelen, pénzre hajtó iskolát, mindkettőre van példám. A mindenkori növendékek igazság szerint, a maguk belső igényszintjét keresik, s ha
nem azt kapják, akkor tovább állnak, s addig keresnek iskolát, míg meg nem találják azt ami hozzájuk passzol. S vannak akik megelégednek a kívülről látványos, ám belülről üres, tartalom nélküli képzéssel. Sajnos nem egy ilyen
növendékkel találkoztam az elmúlt több mint egy évtized alatt. Nekünk “színész pedagógusoknak” először is meg kell tanítanunk hogy van különbség a puliszka és a kacsasült közt. Ezt csak példának hoztam fel, vagy is vannak minőség nélküli rétegek, és vannak minőséggel bíró rétegek másként: gagyi és értékes, megélt vagy illusztrált,
elripacskodott vagy őszinte színjátszás között. A mindenkori színész pedagógus dolga hogy utat mutasson, vezesse és követelje meg a mennyiségi és minőségi munkát attól, aki erre a pályára szeretne lépni, mert ha nem ezt teszi, akkor gyenge, későbbiekben meghasonlott emberekké válnak, higgye el, sok ilyet ismerek.
– Akkor fontos hogy példaértékkel bíró színészektől vagy rendezőktől tanuljanak azok, akik színésznek készülnek!
– Pontosan ezért szoktam nagy tapasztalattal bíró színészeket is meghívni, hogy meséljenek a saját megélt tapasztalataikról, az életükről a színházról. meg mindenről ami egyébként szervesen összefügg. Legutóbb Koltai Róbert volt a vendégünk, de tervezem Zana József és mások meghívását. Ez a mi szakmánk, amit színháznak hívunk, az egyik legszebb, legcsodálatosabb pálya, hiszen boldogságot, katarzist tudunk adni a nézőknek, éppen
ezért óriási a felelőssége annak aki színpadra lép, ezt sosem szabad elfelejteni.

Kapcsolódó Cikkek

  • Rosszul használják a parkolókat a Ligetsoron

    Rosszul használják a parkolókat a Ligetsoron

    Egy év után befejeződött a Ligetsor felújítása. Az útszakaszon a teljes pályaszerkezetet cserélni kellett, az út alatt fekvő hatalmas, közel száz éves víznyomócsővel együtt.

  • Nagy értékek a kiskertekben

    Nagy értékek a kiskertekben

    Gyümölcstermesztés iránt érdeklődőknek tartottak nyílt napot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében, Érden, az Elvira majorban.