EUR: 322,31 Ft
CHF: 283,03 Ft
2018. augusztus 19., vasárnap
Huba

Belföld

Az olimpia szervezői a Duna Arénát tanulmányozzák mintának

A 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottsága Budapesten tanulmányozza a Duna Aréna épületét, részletes tervezését és kivitelezési módszerét, mert a franciák szerint ez ma a világ legjobb versenyuszodája.

Anthony Piqueras, a párizsi olimpia és paralimpia – egynapos látogatásra a magyar fővárosba érkezett – technikai igazgatója a szerdai bejárást és workshopot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „a Duna Aréna minden jövőben épülő, így a párizsi olimpia vizes versenyeinek otthont adó uszodának a mintája lehet”.


„Példa arra is, miként hasznosulhat egy sportlétesítmény a hazai nagyközönség és a sportolók számára egyaránt” – folytatta Piqueras. Kiemelte: a fenntarthatóság, amely a Duna Aréna tervezésekor és építésekor követelmény volt, alapvető szempont a franciaországi játékok előkészítésekor is.

Mivel a 2024-es párizsi ötkarikás játékoknak még nincs versenyuszodája, ezért a franciákat különösen az érdekelte, hogyan lett a Duna Aréna a világ egyik leggyorsabb medencéje, illetve hogyan oldották meg a magyarok, hogy a vizes világbajnokság idején az ideiglenes lelátókkal 15 ezres, végleges formájában pedig 6 ezres legyen a lelátó. Ezen kívül azt is tudni szerették volna, mi volt a gyors kivitelezés titka. Ezért már a nyári vizes világbajnokság alatt kérték Fürjes Balázstól, hogy megismerhessék a Duna Arénát, mert annak mintájára szeretnék felépíteni a párizsi olimpiai uszodát.


Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti városépítések kormánybiztosa beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Aréna az adott szó betartásáról, az összefogásról és a magyar teljesítményről szólt. Hozzátette: alig két év alatt kellett megépíteni azt, amire más szervezőknek hét-nyolc év állt a rendelkezésükre.

„Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a magyar Országgyűlés szinte teljes egységben elfogadott egy törvényt, amely gyorsító pályára tette a beruházást, valamint összefogott a polgári kormány, Budapest független polgármestere és Angyalföld szocialista polgármestere, akik pártérdekeket félretéve tudtak egy nagy közös célért együttdolgozni, és ennek meg is lett a gyümölcse” – jelentette ki a kormánybiztos.

Fürjes szerint végül a Duna Aréna szólt a magyar tehetségről is, hiszen kizárólag magyar építészek és mérnökök tervezték, és a magyar építőipari vállalatok építették föl.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a Duna Aréna három rekordot is felállított: soha ilyen rövid idő alatt – másfél év – ekkora méretű uszoda még nem épült fel a világon. Soha nem volt rá példa, hogy az olimpiát követő úszó világbajnokságon tizenegy világcsúcs szülessen, illetve nem volt még olyan építkezés Magyarországon, amely ötezer embernek adott volna munkát.

Gyurta Dániel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának magyar tagja arról beszélt, hogy nagy élmény volt versenyezni az arénában. Hozzátette: a külföldi versenyzőktől is azt hallotta, nagyszerű volt hangulat a világbajnokság idején, amelyet még az amerikaiak is „tátott szájjal” figyeltek. A londoni olimpia mellúszó bajnoka elmondta: a limai kongresszuson is szinte minden NOB-tagtól hasonló visszajelzéseket kapott, ezért sajnálja, hogy Budapest visszavonta olimpiai pályázatát, mert szerinte jó esélyekkel pályázatott volna a 2024-es játékok megrendezésére.

„Remélem, hogy Budapest mielőbb újra ott lehet a pályázó városok között” – zárta mondandóját Gyurta.

A szervezők írásos tájékoztatója szerint a Duna Aréna végleges kialakítása ütemesen halad, és a tervezett május végi határidő előtt befejeződik. A létesítmény már májusban két nagy nemzetközi versenynek ad otthont: előbb itt rendezik a műúszók, majd az úszók világkupáját. Mindkét világverseny először lesz látható Magyarországon.

Kapcsolódó Cikkek