EUR: 322,84 Ft
CHF: 281,50 Ft
2018. október 22., hétfő
Előd

Egyéb Zalaegerszeg

Barátnak és játszótársnak is kell lenni a koncerteken

Az Alma zenekar egyedi stílusú etnozenét játszó csapata improvizatív módon kezeli a táncos-zenés együttlétet: a gyerekek, sőt a szülők is aktív részesei és formálói a sok vidámsággal fűszerezett műsornak egy-egy családi koncerten. Sikerük kulcsa a gyermeklelket megérintő őszinteségben, a „nevető-” és „táncizmokat” egyaránt megmozgató képességükben rejlik? Szabó Tiborral, a csapat oszlopos tagjával beszélgettünk.

– Milyen momentóból alakult a csapat?


– Egy gimnáziumi barátság nyomán 1996 nyarán formálódtunk, akkor még négytagú volt az Alma együttes, fel sem merült, hogy a gyermekzenében fogunk kiteljesedni. Rögtön megalakulásunk után több tehetségkutató versenyt nyertünk, majd baráti segítséggel megjelent első CD-nk (akkor még kazettán) a rendkívül fantáziadús „Alma” elnevezéssel, melyből több száz darabot jótékonysági célra ajánlottunk fel. A hangzóanyagot a Marczibányi téri Művelődési Házban tartott sajtótájékoztató keretében művészeti mentorunk, Bródy János ajánlásával mutattuk be.

– Miért pont az Alma nevet választottátok?


– Szép és kerek a története. Annak idején, amikor Az ember tragédiáját olvastam, elgondolkoztam az időutazáson. Bevillant, hogy vannak világhírű almák, amelyek szintén részt vehetnének egy időutazáson, hiszen az emberiség történelmében, fontos pillanatokban szerepet kaptak. Például Ádámnál és Évánál ott van a teremtés gyümölcse, amit leginkább almaként ábrázolnak, vagy ott van Parisz almája a görögöknél, aki Menelaosz spártai király elé gurítja – abból lesz majd később a trójai háború. Vagy az Aranyalma, a Hófehérke és a hét törpe meséje, vagy akár a népi mítoszok és Newton legendás „tudományalmája”, aki az anekdota szerint egy fejére esett almából jött rá a gravitáció elméletére, hogy a többiről ne is beszéljek. Mindenhol az alma volt a főszereplő! Kitaláltam egy történetet, ahol Starking volt a király az almák világában, ahol a börtönben sínylődik hét darab alma, akik a királytól kapnak egy utolsó lehetőséget, hogy jóvá tegyék a bűneiket, oly módon, hogy felküldi őket az emberek közé, hogy szolgálják őket. Nos, ők válnak majd világhírű almákká, szerepet kapnak az emberiség történelmében. Ebből színdarab lett, de csak körülbelül húsz évvel később, amikor is a Pesti Magyar Színház bemutatta az Almaszósz című darabot. Én nem vagyok író, viszont szerencsés véletlen folytán gimis koromban megismerkedtem Böszörményi Gyula íróval, aki annak idején a Váci utcában kint ült kerekesszékben – amúgy Erdőkertesen élt szociális otthonban –, szóval ott árulta az első minikönyvét a Kucót, előtte pedig ott állt egy tábla a következő szöveggel: „Ha akarsz velem beszélgetni, beszélgessünk.” Beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy éppen egy zenekart alapítok, és van egy történetem is, mire ő lelkesen megkért rá, hogy hadd írja meg. Onnantól datálódik a barátságunk. Kálloy Molnár Péterrel összehoztam az első regényét, amelyet 15 éven keresztül telt házzal játszottak színdarabra átírva. Egy rádióbeszélgetésnek köszönhetően, ahol elkottyantottam, hogy ott van a fiókomban a színdarab, hamarosan összehoztak Őze Áron igazgatóval, és mint ifjúsági darab, az Almaszósz is debütált. Nos, ezért lett az Alma együttes neve az alma. Amikor a fiúkkal kerestük a neveket, az elmondottakból is látszik, én mennyire benne éltem a történetben, egyértelműen ezt a nevet javasoltam.Persze, jó nagyot néztek rá, hiszen addig jobbnál jobb vicces neveket találtak ki, ám amikor elmeséltem az ötlet történetét, rájöttek, hogy a név egy nagyon komoly kultúrával rendelkező gyümölcs, és elfogadták. Akkoriban még egyetemistáknak, azaz a saját korosztályunknak zenéltünk, viszont tudtuk már akkor is, hogy tartalommal mi töltjük meg, ha jó zenekar leszünk, akkor hitele lesz, ha meg nem, akkor „almássak” leszünk. A gyerekeknek egy véletlen kapcsán kezdtünk el zenélni, nem volt szándékunkban átvenni Halász Judit vagy akár a Kaláka szerepét.

Alma zenekar

 

 

– Elfértek egymás mellett?

– Nem kell őket überelni és nem is lehet. A művészet az nem sport, más alapokon látom. Nincs dobogó, hiszen kinek milyen az ízlése, kinek melyik az első helyezett. Nem elég zenésznek lenni, barátnak és játszótársnak is lenni kell. Nagyon sok kiváló zenészt láttam elvérezni a színpadon gyerekeknél, akik nem érezték, tudták megtalálni velük a hangot. Ugyanakkor nem az számít, hogy Bródy Boldog születésnapot című dalát éneklik-e többen, hanem az, hogy mindenkinek meglegyen a helye, értéke, pillanata és a közönsége. Ez ugyanaz a kérdés, hogy ki a jobb, Dalí vagy Picasso. A gyerekeket és a szülőket kell elvarázsolni, megérinteni.

– Hoztok meglepetést január 27-én az art mozis koncertetekre?

– Imádom Zalát, a szívem csücske, különösen a tájszavai, kedvenc szavam a „mácsik”. Nos, ha összejön, lehet, hogy már viszünk dalokat a legújabb lemezünkről – ami még nem jelent meg –, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságával közösen készítettünk a parkról egy anyagot, amely az ott élő színes állatvilágot mutatja be a gyerekeknek. Hozzuk a régi és az új dalainkat is, olyanokat is, amiket sok-sok évvel ezelőtt játszottunk, de felújítottuk őket. Mindig szeretjük a magunk képére formálni, spontán, a közönséggel együtt alakítva a koncertjeinket, megtűzdelve poénokkal, viccekkel. Izgalmas lesz!

Kapcsolódó Cikkek