Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Völner Pál arra reagált, hogy hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban.

A magyar kormány képviselője úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet, és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra. Az államtitkár szerint egyértelműen erre utal, hogy miközben három tagállam ellen indul per, addig például Ausztria kevesebb mint egy százalékban, Szlovákia 1,8, Bulgária 4,6, Spanyolország 14, Franciaország pedig 24,5 százalékban teljesítette a befogadási elvárásokat.

A perbe fogott államokat már nem lehet befogadásra kötelezni, ugyanakkor pénzbírsággal fenyegetik őket – mondta, megjegyezve: ez felveti a kérdést, hogy aki egy százalékot teljesített, annak miért nem kell a maradék 99 százalék után fizetnie.

Völner Pál szólt arról is, hogy megjelentek a felső korlát nélküli betelepítéshez kapcsolódó olyan javaslatok, amelyek nagyobb szerepet szánnak a különböző nem állami szervezeteknek (NGO) a migránsok befogadásának, áthelyezésének segítésében. “Ez megint Soros György szervezeteinek megerősödését mutatja” – mondta, hangot adva azon álláspontjának, hogy az unió vezetői továbbra is a tagállamokra kényszerítenék a migrációs hullámot.

Az államtitkár aláhúzta, a kormány azonban ellenáll ennek a szándéknak. A tavaszi választásoknak pedig azért is nagy a tétje, mert olyan kabinetre van szükség, amelyik ebben a kérdésben következetes, nem maszatol, nem állítja azt, hogy nincs Soros-terv és kvóták, amikor a valóság és különböző szervezetek, személyek nyilatkozatai ennek ellenkezőjéről szólnak – fejtette ki.

Völner Pál kérdésre válaszolva azt valószínűsítette, hogy az Európai Bíróság pere akár egy évnél is tovább húzódhat, a lehetséges bírság összegéről azonban nem kívánt nyilatkozni, mivel szerinte Magyarország meg tudja majd védeni álláspontját.

További cikkek: